Teljesen normális, hogy a menstruációs ciklusok hónapról hónapra kissé változnak, azonban olykor a stressz nagyon összezavarhatja a dolgokat. Nem kérdés, hogy a koronavírus-járvány komoly stresszforrásnak minősül. Ha eltekintünk a megbetegedésektől, a világjárvány még akkor is olyan komoly magánéleti kihívásokat eredményezhet, amelyek valóban megnehezítik a mindennapokat, legyen szó akár egy szerettünk elvesztéséről, a gyerekek távoktatásának menedzseléséről, vagy a válásról.
Nem meglepő tehát, hogy néhány nőnél menstruációs zavarok jelentkeznek – a kimaradó menstruációktól kezdve a hosszabb ciklusokon át a megváltozott vérzésig. Mindez bekövetkezhet akkor is, ha valaki megfertőződik az új koronavírussal, vagy egyszerűen csak a világjárvány okozta elhúzódó stresszel küzd, olvasható a MedPage Today 2020 júniusában megjelent jelentésben.
Sok nő arról is beszámolt, hogy a COVID-19 oltás megzavarta a menstruációs ciklusát. Azonban a BMJ 2021. szeptemberében megjelent tanulmánya nem talált egyértelmű összefüggést. Ezután a Nemzeti Egészségügyi Intézet (NIH) októberben bejelentette, hogy öt intézménynek összesen 1,67 millió dollárt ítél oda a COVID-19 vakcinák és a menstruációs ciklus felborulása közötti lehetséges összefüggések kutatására. Az ezen támogatásokból származó első tanulmányok egyike, amelyet 2022. januárjában tettek közzé az Obstetrics & Gynecology című szaklapban, valóban azt találta, hogy a COVID-19 elleni védőoltás valamivel kevesebb mint egy nappal növelte a ciklus átlagos hosszát – de felmerült néhány aggály.
Úgy tűnik, hogy az oltás egyes nőknél – ha csak átmenetileg is – megváltoztatja a menstruációs tüneteket. A Norvég Közegészségügyi Intézet 2022. márciusában végzett, a koronavírus elleni vakcinák és a menstruációs változások közötti összefüggést vizsgáló tanulmánya a 18 és 30 év közötti nők körében több esetben talált menstruációs zavarokat. A nők körülbelül 8%-a számolt be a szokásosnál erősebb vérzésről az első adag beadása előtt, és körülbelül 14% tapasztalt erősebb vérzést az első adag beadása után. Körülbelül 9% számolt be a normálisnál rövidebb, vagy hosszabb ciklusról az első dózis előtt, míg utána 12%.
A szokásosnál fájdalmasabb menstruáció is nagyobb arányban fordult elő. A vakcina beadása előtt 11% szenvedett fájdalmasabb menstruációtól, a beadás után ez az arány 15% volt. Az említett tünetek bekövetkezésének valószínűsége hasonló volt, miután a résztvevők megkapták a második vakcinaadagot.
A vakcina áttöréses vérzést okozhat
A St. Louis-i Washington Egyetem kutatóinak online felmérése, amelyet 2022. áprilisában mutattak be az Amerikai Anatómiai Társaság éves kísérleti biológiai találkozóján, az első, amely a COVID-19 vakcina által okozott áttöréses vérzést vizsgálja azoknál, akik tesztoszteront vagy más, a menstruációt elnyomó hormonokat szednek. A felmérésbe különböző nemi identitású személyeket vontak be. Az 552 válaszadó közül, akik azt mondták, hogy tesztoszteront vagy más nemi hormonokat használnak, és általában nem menstruálnak, egyharmaduk számolt be áttöréses vérzésről, miután COVID-19 vakcinát kapott, 9% mellkasi, vagy mellfájdalomról, 46% pedig egyéb olyan tünetekről, mint például görcsök és puffadás. A tanulmány nem tért ki arra, hogy a válaszadók hány százaléka tapasztalt áttöréses vérzést az oltás előtt, és fontos megjegyezni, hogy a menstruációt nem mindig sikerül megbízhatóan elnyomni ezekkel a terápiákkal. A kutatócsoport jelenleg egy utóvizsgálatot végez, hogy kiderüljön, ezek a tünetek átmenetiek vagy tartósak.
A tanulmány társszerzője, Dr. Katharine Lee, a St. Louis-i Washington Egyetem közegészségtudományi részlegének posztdoktori kutatója úgy véli, hogy a változásokért a vakcina által kiváltott immun- és gyulladásos válasz a felelős.
A stressz hatása
„Amit a COVID-19-ről és a menstruációs ciklusra gyakorolt hatásáról mondhatunk, az hasonló ahhoz, amit más vírusfertőzésekről és a hosszabb stresszperiódusokról tudunk – könnyen előfordulhatnak menstruációs zavarok” – mondja Dr. Taraneh Shirazian, a New York-i NYU Langone Health szülészeti és nőgyógyászati tanszékének adjunktusa. „Ha elkapjuk a COVID-19-et, az megterheli a szervezetet, és jelentős stresszt jelent a hipotalamusz-hipofízis-mellékvese (HPA) tengelyre”, amely gyakorlatilag a test stresszválasz koordinátora.
Stressz esetén a HPA-tengely serkenti a kortizol stresszhormon felszabadulását, hogy a szervezet felkészüljön a fenyegetés elleni küzdelemre, vagy menekülésre. Folyamatos stressz esetén „a megnövekedett kortizolszint befolyásolhatja a nők menstruációs ciklusát” – mondja Dr. Shirazian. Továbbá, hosszan tartó stressz esetén csökkenhet a HPA-tengely aktivitása, amely hatására csökken a petefészek ösztrogén és progeszteron termelése.
„Amit fontos hangsúlyozni: bármilyen betegség okozhat menstruációs zavarokat” – mondja Dr. Lauren Streicher, a chicagói Northwestern Egyetem szülészet-nőgyógyászat klinikai professzora. „Ha egy olyan súlyos fertőzés, mint a COVID-19 és a világjárvány okozta stressz kombinációját nézzük, ez szinte természetes. Hogy ebből mennyi köszönhető a konkrét fertőzésnek, és mennyi a krónikus stressznek, azt nem tudjuk, és nem is vizsgálták”.
Fontos megjegyezni azt is, hogy a menstruációs ciklus felborulása, amelyet a COVID-19 fertőzés okozhat, biológiai és evolúciós védelmi mechanizmus lehet, mind a nők, mind a potenciális utódok számára.
Ami a világjárvány okozta stresszt illeti, az két fronton jelentkezik. Mindamellett, hogy a stressz növeli a kortizolszintet, ami hatással lehet a menstruációra, a világjárvány során az emberek életmódjában és rutinjában bekövetkezett zavarok is befolyásolhatják a nők menstruációs ciklusát. És ha a nők a világjárvány alatt mozgásszegény életmódot folytattak, vagy meghíztak, akkor ezek a változások hatással lehetnek a menstruációra – állítja Shirazian.
Hatással lehet a COVID-19 elleni védőoltás a menstruációs ciklusra?
Dr. Alison Edelman, a portlandi Oregon Health and Science University szülészeti és nőgyógyászati tanszékének professzora tagja volt annak a kutatócsoportnak, amely támogatást kapott az NIH-tól a COVID-19 oltás menstruációs ciklusra gyakorolt hatásának vizsgálatára. Tanulmányukban a Natural Cycles menstruációkövető alkalmazást használó nők két csoportját vizsgálták – mintegy 2400 nőt, akik oltást kaptak, és körülbelül 1600 nőt, akik kontrollcsoportként oltatlanok maradtak. A vizsgálat hat menstruációs cikluson keresztül zajlott, hogy kiderítsék, hogyan változtatta meg a védőoltás a ciklusok hosszát. Átlagosan az oltás a ciklusok hosszának alig egy nappal való növekedéséhez vezetett, míg a kontrollcsoport esetében nem történt változás.
Furcsa dolog történt azonban azon kis számú mRNS-vakcinát kapó személyek (pontosan 358 fő) esetében, akik történetesen mindkét dózist ugyanazon a cikluson belül kapták meg. (Emlékeztetőül: a Pfizer oltás két dózisát 21 nap különbséggel kell beadni, míg a Moderna adagjait 28 nap különbséggel). Ezeknek a nőknek a ciklusideje átlagosan két nappal lett hosszabb, azonban körülbelül 10%-nál a változás 8 napot vagy annál többet jelentett, míg a nem beoltott csoportban ez az arány 4% volt.
Még több menstruációs cikluszavar az endometriózisos vagy PCOS-os nőknél
A BMJ-ben közzétett tanulmány bizonyítékai, amely mintegy 1200, a saját menstruációs ciklusáról és az oltások időpontjáról nyilvántartást vezető nőt vizsgált, azt mutatták, hogy azok, akiknél már korábban diagnosztizálták az endometriózist vagy a PCOS betegséget, nagyobb valószínűséggel észleltek zavarokat a ciklusukban, mint azok, akiknél nem álltak fenn ezek a diagnózisok.
Nincs jele a vírus, vagy a vakcinák termékenységre gyakorolt hatásának
Dr. Male tanulmánya nem mutatott ki semmilyen hatást a termékenységre. „Még ha van is hatása a ciklusokra … úgy tűnik, hogy nem befolyásolja a termékenységet. Valójában a vizsgálatunkban a résztvevők közül 36-an estek teherbe ugyanabban, vagy az azt követő ciklusban, amelyben beoltották őket” – jegyezte meg.
Stacey Colino, Beth Levine
