Már egy enyhe SARS-CoV-2 fertőzés is gyulladást okozhat, ami megzavarhatja az idegrendszer működését – mondja Michelle Monje, a Stanford Egyetem neurológusa. Aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a Covid-19 millióknak okozhat olyan kognitív problémákat – a szellemi frissesség elvesztésétől a memóriazavarig -, amelyek megakadályozzák őket abban, hogy visszanyerjék korábbi egészségüket.
Agyi köd. Emlékezetkiesés. Nehézségek a figyelem összpontosításában, vagy fenntartásában. Mindezek a kognitív problémák olyanokat is sújtanak, akik már kilábaltak a Covid-19 betegségből. Ebben a cikkben Michelle Monje neurológus ismerteti kutatásait, amelyek azt mutatják, hogy még a SARS-CoV-2 vírus okozta enyhe légúti fertőzések is elhúzódó kognitív problémákhoz vezethetnek.
„Az agy gyulladása számos különböző sejttípus működésének zavarát okozhatja, és tartós következményekkel járhat a kognitív funkciókra nézve. A világjárvány kitörésekor, amikor láttuk, hogy mennyire immunogén és hogy milyen súlyos gyulladásos folyamatokat okozhat még egy viszonylag enyhe Covid is, nagyon aggódtam a neurológiai következmények miatt. Véleményem szerint ezt látjuk most kibontakozni. A Covidból felépült emberek körében a tartós kognitív tünetek száma egyenesen riasztó. Vizsgálnunk kell, hogyan avatkozzunk be és kínáljunk hatékony terápiát, különben emberek milliói fognak szenvedni e tartós kognitív tünetektől.
Se epidemiológus, se virológus nem vagyok. Neurológus vagyok. De aggódom a világjárvány lehetséges neurológiai következményei miatt, és nyugtalanítanak azok a neurológiai betegségek, amelyek már most sok-sok Covid-túlélőnél jelentkeznek.
A neurológusok számára már a világjárvány korai szakaszában világossá vált, hogy a Covid-fertőzés a tartós neurológiai betegségek, köztük a kognitív zavarok igen magas arányával jár együtt. Ide tartoznak például a figyelemzavarok, az információfeldolgozás sebességének, a koncentrációnak és a memóriának a zavarai. Mindez komoly probléma, mivel világszerte 526 millió ember fertőződött meg a Coviddal (2022. májusáig) és becslések szerint legalább minden negyedik embernél jelentkeznek ezek a kognitív tünetek. Ez egy neurológiai válság.
Egyik klinikai szakterületem a kemoterápiát követően azon emberek gondozása, akiknek tartós agyködük van: kognitív zavarok a rákbetegségük, illetve annak terápiája következtében. És ez az úgynevezett kemo köd nagyon hasonlít ahhoz, amit az emberek a Covid után leírnak. Vagyis ennek az úgynevezett Covid-ködnek szinte azonosak a tünetei. A laboratóriumi vizsgálat során pedig azt találtuk, hogy a kétféle agyi köd számos olyan sejtváltozást mutat, amelyekről úgy gondoljuk, hogy a jelenség hátterében állnak.
Tudjuk, hogy egy komoly Covid-fertőzés esetén sok minden rosszra fordulhat, a súlyos betegség vérrögökkel járhat – amelyek akár stroke-ot is okozhatnak -, valamint többszervi megbetegedéseket, illetve károsodásokat is eredményezhet. Azonban még az enyhe Covid-fertőzés után is előfordul, hogy az emberek tartós kognitív problémákról számolnak be. Azon tűnődtem, hogy vajon a légúti fertőzésre adott gyulladásos válasz önmagában elég lehet-e ahhoz, hogy neuroinflammációt – gyulladást – váltson ki az agyban, és ennek következtében megzavarja azon sejtek szabályozását, amelyek kulcsfontosságúak az egészséges agyműködés szempontjából.
Laboratóriumi körülmények között, viszonylag enyhe légúti Coviddal fertőzött egerek, majd emberi minták esetében azt tapasztaltuk, hogy a Covid valóban súlyos gyulladásos választ vált ki az agyban. Ennek következtében a kommunikációhoz és a megfelelő működéshez szükséges agysejtek károsodtak. A Covid súlyos eseteiben az agy közvetlen fertőzése is bekövetkezhet, de sok esetben nincs nyoma vírusnak az agyban.
A vírusra adott immunválasz következménye az, ami az agyra is hatással van. Megvizsgáltuk, hogy a fertőzésre adott, a légzőrendszerre összpontosító immunválasz hogyan okozhat gyulladást az agyban olyan jelzőmolekulák révén, amelyek a vér útján a tüdőből az agyba jutnak. A központi idegrendszerben még enyhe légúti fertőzések esetén is viszonylag magas szintű gyulladásos molekulákat, úgynevezett citokineket és kemokineket találtunk.
Ezzel együtt gyulladást láttunk az agyi immunsejtek egy bizonyos típusában, a mikroglia nevű sejtben. Amikor a mikroglia és az asztrociták reaktívvá válnak, akkor egy másik típusú gliasejt diszregulációját okozhatják, amely az axonok körüli szigetelést képezi – szó szerint úgy, mint a szigetelés a dróton. Amikor ez történik, a neuronok nem tudnak a megszokott módon kommunikálni egymással – nem olyan gyorsan és nem olyan jól. Ez pedig kognitív zavarokhoz vezethet. E patofiziológia különösen szembetűnő a Covid esetében.
A Covid és a gyermekek
Mostanában sokkal több gyermek fertőződik meg Coviddal. Ezért az egyik következő dolog, amit a laboratóriumban vizsgálni szeretnénk, annak megértése, hogy még a korai életkorban a Covidnak való enyhébb kitettség milyen hatással lehet az agy fejlődésére, plaszticitására és a kognícióra.
Szülőként, aki gyermekeket gondoz a klinikán, a Covid-expozíció után nagyon figyelek arra, hogy a gyermekek hogyan tanulnak, panaszkodnak-e arra, hogy nem emlékeznek dolgokra, nehezen találnak-e szavakat, nehezen fogalmaznak-e meg bizonyos dolgokat és hogy mennyire fáradtak. Úgy gondolom, hogy sok mindenre kell odafigyelnünk szülőként, tanárként és orvosként.
Nem világos, hogy az emberek milyen neurológiai betegségeknek lehetnek fokozottan kitéve a későbbiekben. Ezért valóban sürgős mindezt megérteni, megismerni a Covidra adott kezdeti válasz neurobiológiai alapjait, kideríteni, hogy az emberek mire lehetnek érzékenyebbek, és helyreállítani ezeknek a sejteknek a megfelelő működését.
A hosszú távú neurológiai betegségek kockázata valóban figyelmeztető jel, és semmiképpen sem készülök arra, hogy csökkentsem az erőfeszítéseimet a következményeinek visszaszorítására. Továbbra is úgy érzem, hogy ébernek kell lennünk. Nem szabad belefáradnunk az ilyen jellegű kutatásokba, bármennyire is nehezek. Maximalizálnunk kell a védettséget, és reméljük, hogy minimalizálni tudjuk a hosszú távú károkat, amelyeket ez a világjárvány generációk számára fog okozni.
Úgy gondolom, hogy a kemoagy kutatásának eredményei nagyon bíztatóak, mivel a kognitív károsodással kapcsolatban azonosított biológiai folyamatok mindegyike potenciálisan visszafordítható. Ez pedig igazán reménykeltő. A Covid súlyosabb esetekben, különösen ha vérrögök és stroke, valamint közvetlen agyi fertőzés lép fel, visszafordíthatatlan károsodást okozhat. A Covid enyhébb, akut eseteiben azonban valószínűleg minden visszafordítható. Sürgősen meg kell értenünk a neurobiológiát, ismernünk kell a folyamat alapvető hátterét, hogy kifejleszthessünk olyan terápiákat, amelyekkel beavatkozhatunk és helyreállíthatjuk az agy megfelelő működését. Ellenkező esetben úgy gondolom, hogy ennek a világjárványnak valóban komoly és hosszú távú következményei lesznek a neurológiai egészségre nézve.”
Hunni Media For Knowable Magazine
