Az Alzheimer-kór – amelyre a hagyományos orvostudomány szerint nincs hatékony kezelés, vagy gyógymód – jelenleg mintegy 5,4 millió amerikait(1) érint, és az előrejelzések szerint 2050-re az előfordulásának gyakorisága megháromszorozódik.(2, 3) A következő két évtizedben a demencia e súlyos és halálos formája az Egyesült Államok lakosságának akár egynegyedénél is kialakulhat.
Jelenleg évente több mint fél millió amerikai hal meg Alzheimer-kórban.(4, 5) Míg a 2022-es statisztikák alapján a betegség a hetedik vezető halálozási ok az Egyesült Államokban(6), a Nemzeti Egészségügyi Intézet becslése szerint közelebb lehet a harmadik helyhez, a szívbetegségek és a daganatos megbetegedések után.(7)
A jó hír az, hogy az olyan életmódbeli változtatások, mint az étrend, a testmozgás és az alvás, jelentősen csökkenthetik a betegség kockázatát. Az egészséges öregedést tanulmányozó Albert Einstein Orvosi Egyetem munkatársa, Dr. Richard Lipton(8) szerint az életmódbeli változások „ígéretesebbnek tűnnek, mint az eddigi gyógyszerkutatások”.
A táplálkozásnak – mint általában az egészség terén – döntő szerepe van. A feldolgozott élelmiszerek nem tartalmaznak egészséges zsírokat, ugyanakkor túl sok finomított cukrot rejtenek, és úgy tűnik, hogy ez a kombináció áll a probléma középpontjában.
A magas cukortartalmú étrend jelentősen növeli a demencia kockázatát
A szénhidrátokkal és az agy egészségével foglalkozó egyik legmegdöbbentőbb tanulmány(9) kimutatta, hogy a magas szénhidráttartalmú étrend 89%-kal növeli a demencia kockázatát, miközben a magas zsírtartalmú étrend 44%-kal csökkenti. A szerzők szerint: „A magas szénhidrátbevitelből és alacsony zsír- és fehérjebevitelből álló étrend növelheti a kognitív károsodás, vagy a demencia kockázatát.”
Tanulmányok alátámasztják, hogy az Alzheimer-kór is szorosan összefügg az inzulinrezisztenciával(10); még a vércukorszint enyhe emelkedése is magas demenciakockázattal jár.(11) A cukorbetegség és a szívbetegség(12) szintén ismert kockázati tényezők, és mindkettő az inzulinrezisztenciához köthető.
A magas cukortartalmú étrend és az Alzheimer-kór közötti kapcsolatra ismét rávilágított egy hosszú távú tanulmány, amelyet a Diabetologia című folyóiratban 2018. januárjában publikáltak.(13) Közel 5190 személyt követtek nyomon egy évtizeden keresztül, és az eredmények azt mutatták, hogy minél magasabb az egyén vércukorszintje, annál gyorsabb a kognitív hanyatlás üteme.
Egy másik, 2021-ben közzétett tanulmány szintén arra a következtetésre jutott, hogy „a teljes cukorbevitel idővel kedvezőtlenül befolyásolhatja a kognitív funkciókat, és növelheti az Alzheimer-demencia kockázatát”.(14)
A cukor károsítja az agy szerkezetét és működését
Egy 2013-ban közzétett kutatás(19) kimutatta, hogy a cukor és a szénhidrátok megzavarhatják az agyműködést még akkor is, ha nem vagyunk cukorbetegek, vagy ha nem mutatkoznak a demencia jelei. Ehhez egészséges, nem cukorbeteg, demenciával nem diagnosztizált idősek körében vizsgálták a vécukorszintet rövid és hosszú távon. Memóriateszteket és agyi képalkotó vizsgálatokat is alkalmaztak az agyműködés és a hippokampusz tényleges szerkezetének felmérésére.
Az eredmények azt mutatták, hogy minél magasabb a vércukorszint, annál kisebb a hippokampusz, és annál rosszabb az egyén memóriája. A szerzők szerint a hippokampusz szerkezeti változásai már önmagukban is magyarázatot adhatnak a glükóz és a memória közötti kapcsolatra, mivel az agy ezen területe felelős az emlékek kialakításáért, szervezéséért és tárolásáért.
Az eredmények szerint a glükóz közvetlenül hozzájárul a hippokampusz zsugorodásához, ami azt jelenti, hogy még ha nem is vagyunk inzulinrezisztensek, vagy cukorbetegek, a túlzott cukorfogyasztás akkor is károsíthatja a memóriánkat. A szerzők azt feltételezik, hogy „a glükózszint csökkentését célzó stratégiák kedvezően befolyásolhatják a kogníciót az idősebb populációban”.
Egy 2014-ben közzétett hasonló tanulmány(20) megállapította, hogy a 2-es típusú cukorbetegek a vártnál több szürkeállományt veszítenek az életkor előrehaladtával, ami megmagyarázhatja, hogy a cukorbetegeknél miért magasabb a demencia kockázata, és miért kezdődik korábban a betegség.
Még az enyhe inzulinrezisztencia is felgyorsítja a kognitív hanyatlást
Egy tavaly közzétett tanulmány(22) szintén megerősítette az inzulinrezisztencia és a demencia közötti kapcsolatot, különösen a már meglévő szívbetegségben szenvedők körében. 489 idős embert követtek két évtizeden át, és más tanulmányokhoz hasonlóan azoknál, akiknél a legmagasabb volt az inzulinrezisztencia szintje, a legrosszabb eredményt érték el a kognitív teszteken, különösen a memória működését vizsgáló teszteken.
A tanulság az, hogy nem kell cukorbetegnek lenni ahhoz, hogy az ember fokozott kockázatnak legyen kitéve. Amint azt a tanulmány vezető szerzője, Dr. David Tanne, az izraeli Tel Aviv Egyetem oktatója megjegyezte: „Még az enyhe vagy mérsékelt inzulinrezisztenciával rendelkező emberek is … idővel fokozott kockázatnak vannak kitéve … A testmozgás, a kiegyensúlyozott és egészséges étrend fenntartása és a testsúlyra való odafigyelés segít megelőzni az inzulinrezisztenciát, ami az életkor előrehaladtával csökkenti az agy károsodását”.
Előrelépés az Alzheimer-kór vérvizsgálatának fejlesztésében
A kutatók nagy előrelépést jelentettek be az Alzheimer-kór kimutatására szolgáló vérvizsgálat kifejlesztésében(23). A vizsgálat célja a béta-amiloid, az Alzheimer-kóros betegek agyában felhalmozódó veszélyes fehérje kimutatása.
Egy 2018-as vizsgálatban(24) 90%-os pontossággal mutatták ki a betegséget egy 370 résztvevőből álló csoportban. A teszt a klinikai vizsgálatokon kívül még nem érhető el, de 2022. januárjában Dr. Julio Rojas-Martinez, a San Franciscó-i Kaliforniai Egyetem Memória és Öregedés Központjának munkatársa, aki a tesztet kísérleti személyeken alkalmazza, megjegyezte, hogy amikor ezek elérhetővé válnak az átlagos emberek számára is; „forradalmi lesz, mivel képesek leszünk kimutatni, hogy ki van veszélyeztetve”.
A kurkuma csökkentheti az Alzheimer-kór kockázatát
További fejlemények közé tartozik egy tanulmány, amely szerint a kurkuminpótlás csökkentheti az Alzheimer-kór kockázatát azáltal, hogy javítja a memóriát és a koncentrációt.(26) Az American Journal of Geriatric Psychiatry című folyóiratban(27) közzétett, kettős vak, placebokontrollos vizsgálatban 40, 50 és 90 év közötti felnőttek vettek részt, akik enyhe memóriazavarokról számoltak be.
Egyiküknél sem diagnosztizáltak demenciát a felvétel idején. A résztvevők véletlenszerűen kaptak naponta kétszer 90 milligramm kurkumint (Theracurmin-kiegészítő), vagy placebót 18 hónapon keresztül.
A vizsgálat kezdetén és azt követően hathavonta standardizált kognitív felmérést végeztek, valamint a vizsgálat kezdetén és végén megmérték a vérükben lévő kurkumin szintjét. A résztvevők közül harmincan pozitronemissziós tomográfiás (PET) vizsgálaton is részt vettek, hogy felmérjék az amiloid és tau lerakódások szintjét a kezelés előtt és után, mivel mindkettő erősen összefügg az Alzheimer-kór kialakulásának kockázatával.
Azok, akik kurkumint kaptak, jelentős javulást tapasztaltak a memóriában és a koncentrációban, míg a kontrollcsoportban nem volt javulás. A PET-vizsgálatok megerősítették, hogy a kezelt csoportban a kontrollcsoporthoz képest jelentősen kevesebb amiloid és tau halmozódott fel az agy memóriát szabályozó területein. Összességében a kurkuminos csoport memóriája 28%-kal javult a másfél éves kezelési időszak alatt.
A kurkuminról kimutatták azt is, hogy növeli az agyi eredetű növekedési fehérje (BDNF) szintjét(28). (A BDNF csökkent szintjét összefüggésbe hozták az Alzheimer-kórral.) Egy másik lehetséges magyarázat arra, hogy a kurkumin jótékony hatással lehet az agyra és csökkentheti a demencia kockázatát az, hogy olyan idegpályákra hat, amelyek segítik az inzulinrezisztencia, a hiperlipidémia, a metabolikus szindrómához és az elhízáshoz kapcsolódó egyéb tünetek visszafordítását(29).
Megelőző stratégiák
Dr. David Perlmutter neurológus, a „Grain Brain” és az „Brain Maker” című könyvek szerzője szerint minden, ami elősegíti az inzulinrezisztenciát, végső soron az Alzheimer-kór kockázatát is növeli. Ehhez hozzátenném, hogy minden olyan stratégia, amely fokozza a mitokondriumok működését, csökkenti a kockázatot. Tekintettel a hatékony kezelések hiányára, a megelőzést tényleg nem lehet eléggé hangsúlyozni.
Bredesen 2014-ben publikált egy tanulmányt, amely az életmódbeli változtatások hatását mutatja be az Alzheimer-kór megelőzésében és kezelésében. A 36 egészséges életmódbeli tényezőt kihasználva 10-ből 9 betegnél sikerült visszafordítania az Alzheimer-kórt.
Ezek közé tartozott a testmozgás, a ketogén diéta, a D-vitamin és más hormonok optimalizálása, az alvás növelése, a meditáció, a méregtelenítés, valamint a glutén és a feldolgozott élelmiszerek elhagyása.(30) A következőkben néhány életmód-stratégiát ismertetek, amelyeket a leghasznosabbnak és legfontosabbnak tartok:
• Táplálkozzon természetes élelmiszerekkel, lehetőleg bioélelmiszerekkel – Kerülje a feldolgozott élelmiszerek minden fajtáját, mivel ezek számos, az agyra káros összetevőt tartalmaznak, többek között finomított cukrot, fruktózt, gabonaféléket (glutént), növényi olajokat, géntechnológiával módosított összetevőket és növényvédő szereket. Lehetőleg minimalizálja a hozzáadott cukrot, és csökkentse a fruktózbevitelt napi 15 gramm alá, ha már szenved inzulin/leptinrezisztenciában vagy bármilyen kapcsolódó rendellenességben.
A biotermékek választása segít elkerülni a szintetikus növényvédő szereket és gyomirtókat. A legtöbb ember számára a gluténmentes étrend is előnyös, mivel a glutén áteresztővé teszi a bélrendszert, ami hozzájárul a gyulladáshoz és az autoimmun betegségek kialakulásához, melyek szerepet játszanak az Alzheimer-kór kialakulásában.
• Cserélje le a finomított szénhidrátokat egészséges zsírokra – Fontos felismerni, hogy az agynak valójában nincs szüksége szénhidrátokra és cukrokra; az egészséges zsírok, például a telített állati zsírok és az omega-3 zsírsavak sokkal fontosabbak az optimális agyműködéshez.
A ciklikus ketogén diéta kettős előnye, hogy egyszerre javítja az inzulinérzékenységet és csökkenti az Alzheimer-kór kockázatát. Ahogy Perlmutter megjegyezte, az olyan életmód-stratégiák, mint a ketogén diéta, még a genetikai hajlamhoz kapcsolódó kockázatot is ellensúlyozhatják. (Becslések szerint a genetika az Alzheimer-kór esetek kevesebb mint 5 százalékáért felelős.)
Nagyon figyeljünk oda, hogy milyen zsírokat fogyasztunk – kerüljük a transzzsírokat és a hidrogénezett zsírokat, amelyeket oly módon módosítottak, hogy meghosszabbítsák élettartamukat a boltok polcain. Ide tartozik a margarin, a növényi olajok és a különböző vajszerű kenőanyagok.
Az egészséges zsírok közé tartozik az avokádó, a vaj, a kókuszolaj, a biogazdálkodásból származó hús, tojás, valamint a nyers diófélék, például a pekándió és a makadámia. Az MCT-olaj szintén remek választás.
• Tartsa az éhomi inzulinszintjét 3 mmol/l alatt – Bár az 5,6 mmol/l-es éhomi szint normálisnak tekinthető(32), az inzulinszint további csökkentése segít a leptinszint csökkentésében is, ami szintén az Alzheimer-kór egyik tényezője.
• Optimalizálja az omega-3 szintjét – Győződjön meg arról is, hogy elegendő omega-3 zsírsavat fogyaszt. Az EPA és DHA omega-3 zsírsavak magas bevitele segít az Alzheimer-kór okozta sejtkárosodás megelőzésében, ezáltal lassítja a betegség előrehaladását, és csökkenti a betegség kialakulásának kockázatát.
Ideális esetben évente egyszer végeztessen omega-3 index vizsgálatot, hogy megbizonyosodjon arról, hogy az egészséges tartományban van. Az omega-3 indexednek 8 százalék felett kell lennie, az omega-6-3 aránya pedig ideálisan 1:4, vagy alacsonyabb.
• Optimalizálja bélflóráját – Ehhez kerülje a feldolgozott élelmiszereket, az antibiotikumokat és antibakteriális termékeket, a fluorozott és klóros vizet, és mindenképpen fogyasszon hagyományosan erjesztett és tenyésztett ételeket, szükség esetén kiváló minőségű probiotikummal együtt.
• Mozogjon rendszeresen – Egyes feltételezések szerint a testmozgás változásokat idézhet elő az amiloid prekurzor fehérje metabolizációjában(33), így lassíthatja az Alzheimer-kór kialakulását és progresszióját.
A testmozgás emellett növeli a PGC-1 alfa fehérje szintjét is. Kutatások kimutatták, hogy az Alzheimer-kórban szenvedő emberek agyában kevesebb PGC-1 alfa van, és azok a sejtek, amelyek több ilyen fehérjét tartalmaznak, kevesebbet termelnek az Alzheimer-kórral összefüggésbe hozható mérgező amiloid fehérjéből.
• Optimalizálja a magnéziumszintjét – Az előzetes kutatások határozottan arra utalnak, hogy az Alzheimer-tünetek csökkenése az agy magnéziumszintjének növekedésével összefüggésben van.
• Optimalizálja a D-vitamin-szintjét – Az kellő mennyiségű D-vitamin elengedhetetlen az immunrendszer megfelelő működéséhez, hogy leküzdjük az Alzheimer-kórral összefüggő gyulladást. A kutatások szerint az északi szélességi fokokon élő embereknél magasabb a demencia és az Alzheimer-kór halálozási aránya, mint a naposabb területeken élőknél, ami arra utal, hogy a D-vitamin és/vagy a napozás fontos befolyásoló tényező.(34)
• Kerülje a sztatinokat és az antikolinerg szereket – Az antikolinerg szerek mellékhatása, hogy az acetilkolin nevű fontos idegi ingerületátvivő molekula tevékenységét blokkolják, ami bizonyítottan növeli a demencia kockázatát. Ezek közé a gyógyszerek közé tartoznak bizonyos éjszakai fájdalomcsillapítók, antihisztaminok, altatók, bizonyos antidepresszánsok, az inkontinencia szabályozására szolgáló gyógyszerek és bizonyos narkotikus fájdalomcsillapítók.
A sztatinok különösen problémásak, mert elnyomják a koleszterinszintézist, elvonják az agyból a Q10 koenzimet, a K2-vitamint és a neurotranszmitterek előanyagait, és megakadályozzák az esszenciális zsírsavak és a zsírban oldódó antioxidánsok megfelelő szállítását az agyba azáltal, hogy gátolják a létfontosságú szállító biomolekula, az alacsony sűrűségű lipoprotein termelését.
• Optimális alvás – Az alvás szükséges az agy anyagcsere-homeosztázis fenntartásához. Elegendő alvás nélkül az idegsejtek degenerációja következik be, és a hétvégi alváspótlás nem tudja megakadályozni ezt a károsodást.(38, 39, 40) Az alvásmegvonás bizonyos szinaptikus kapcsolatok megszakadását okozza, ami ronthatja az agy tanulási képességét, memóriaképzését és más kognitív funkciókat. A rossz alvás az Alzheimer-kór kialakulását is felgyorsítja.(41)
• Napi szellemi kihívások – A mentális stimuláció, különösen az új dolgok tanulása, például egy hangszer, vagy egy új nyelv elsajátítása, összefüggésbe hozható a demencia és az Alzheimer-kór kockázatának csökkenésével. A kutatók azt gyanítják, hogy a szellemi kihívások segítenek edzeni az agyat, így az kevésbé lesz fogékony az Alzheimer-kórral összefüggő elváltozásokra.
Dr. Joseph Mercola
Hivatkozások:
