Az elmúlt években jelentősen megnőtt a közösségi média használata. A Pew Research Center szerint az amerikaiak 72%-a használ valamilyen közösségi médiafelületet.(1)
Az emberek a közösségi oldalakat arra használják, hogy kapcsolatban legyenek családtagjaikkal és barátaikkal, híreket szerezzenek és megosszák politikai nézeteiket. Mindez arra ösztönözte a kutatókat, hogy megvizsgálják a közösségi médiahasználat hatásait.
Mivel a közösségi média használata még viszonylag új jelenség, nincsenek hosszú távú kutatások, amelyek dokumentálnák a hatásait. Számos vizsgálat azonban arra utal, hogy a közösségi média sokféleképpen befolyásolja a mentális egészséget. A közösségi médiától való növekvő függőség és annak használata az amerikaiak jelentős részét a szorongás, a depresszió, a magány, az önbizalomhiány, sőt bizonyos fizikai betegségek fokozott kockázatának teszi ki.
Miért nő a közösségi média népszerűsége?
Amellett, hogy a közösségi média lehetővé teszi az emberek számára, hogy újra kapcsolatba lépjenek távol lévő, vagy elveszett családtagjaikkal és barátaikkal, a világjárvány idején létfontosságú kommunikációs eszközzé vált.
A közösségi média segít a kapcsolatok fenntartásában
Az emberek a közösségi médiát használták az információk megosztására és a másokkal való kapcsolatteremtésre, amikor az otthonmaradási rendeletek miatt nem tudtak személyesen találkozni. Ez olyan szociális támogatást nyújtott, amelyre egyébként nem lett volna lehetőségünk.
A közösségi média használata jó érzéssel tölti el az embereket
A közösségi média előszeretettel buzdít a használatára. Az emberek gyorsan függővé válnak attól, hogy a kommentek és a kedvelések keresésével ellenőrizzék saját státuszukat és mások posztjait.
A közösségi média használata aktiválja az agy jutalomközpontját a dopamin felszabadításával, amelyet boldogsághormonnak is neveznek. A dopamin felszabadulása miatt a felhasználók egyre gyakrabban térnek vissza, mert újra át akarják élni a pozitív élményeket.
A közösségi média növeli az önbecsülést
A közösségi média az önbecsülést is növelheti, különösen akkor, ha valakit pozitívan ítélnek meg az interneten, vagy ha sokan kedvelik, illetve ha sok interakciót kap a tartalmaira. A közösségi média továbbá lehetővé teszi egyes emberek számára, hogy megosszák identitásuk olyan részeit, amelyeket személyesen nehezen tudnának kifejezni.
A közösségi média hasznos lehet a szociális szorongásban szenvedő emberek számára, akiknek nehézséget okoz a személyes interakció.
Hogyan hat a közösségi média a mentális egészségre?
A kutatók most kezdik felfedezni, hogy a közösségi médiának vannak árnyoldalai is, különösen a mentális egészséget illetően.
A közösségi média használata hozzájárulhat a depresszió kialakulásához
Egy olyan technológia, amely elvileg közelebb hozza az embereket egymáshoz, az ellenkező hatást is kiválthatja – különösen, ha nézeteltérések törnek ki az online térben. A közösségi média összefüggésbe hozható a depresszióval, a szorongással és a magányossággal. Az emberek elszigetelődhetnek és magányossá válhatnak.
Egy 2017-es tanulmány szerint azok a fiatalok, akik naponta több mint két órát használják a közösségi médiát, sokkal nagyobb valószínűséggel értékelik mentális egészségüket közepesnek, vagy rossznak, mint az alkalmi közösségi médiahasználók.(2)
Egy nagyszabású, fiatal felnőttek körében végzett amerikai kutatás szerint a közösségi média alkalmi használói háromszor kisebb valószínűséggel tapasztalják a depresszió tüneteit, mint a rendszeres használók.(3)
A közösségi média ronthatja az önbecsülést
A közösségi média azt az érzést keltheti, hogy az élete és a megjelenése nem elég jó. Még ha tudja is, hogy az online látott képek manipuláltak, vagy valaki másnak a legjobb pillanatait mutatják, akkor is bizonytalanságot, irigységet és elégedetlenséget okozhatnak.
Félelem a kimaradástól
Egy másik, a közösségi médiával kapcsolatos mentális egészségügyi jelenség az úgynevezett FOMO – „fear of missing out” -, vagyis a „kimaradástól való félelem”. Az olyan közösségi médiaoldalak, mint a Facebook és az Instagram fokozzák a félelmet, hogy lemarad valamiről, vagy hogy mások jobb életet élnek, mint Ön.(4)
Szélsőséges esetben a FOMO azt eredményezheti, hogy a telefonjához láncolja magát, és folyamatosan figyeli az aktualitásokat, vagy válaszol minden értesítésre.
A közösségi média önimádathoz vezethet
A végtelen számú szelfi, valamint a legbelsőbb gondolatok megosztása a közösségi médiában egészségtelen énközpontúságot okozhat, ami arra készteti az embereket, hogy inkább az online imázsuk kialakítására koncentráljanak, mint arra, hogy a való életben emlékeket szerezzenek a barátaikkal és családtagjaikkal.
A külső megerősítésre irányuló fáradságos erőfeszítéseknek valójában pszichológiai következményei lehetnek, különösen akkor, ha a keresett elismerés soha nem érkezik meg. Végső soron a pozitív online visszajelzések hiánya önbizalomhiányhoz és önutálathoz vezethet.
Impulzuskontroll problémák
A túlzott közösségi médiahasználat impulzuskontroll-problémákhoz vezethet, különösen, ha okostelefon használatával kapcsolódik a közösségi oldalakhoz. Ez azt jelenti, hogy éjjel-nappal hozzáférhet a fiókjaihoz, ami nemcsak azt teszi könnyűvé, hogy mindig kapcsolatban maradjon, de hatással lehet a koncentrációjára és az összpontosítására is. Ez még az alvását is megzavarhatja, és veszélyeztetheti a személyes kapcsolatait.
A közösségi média használata egészségtelen megküzdési mechanizmusokat is okozhat
A közösségi média a kellemetlen érzésekkel, vagy indulatokkal való megküzdés egészségtelen módjává válhat. Ha például a közösségi médiához fordul, amikor rosszkedvűnek, magányosnak, vagy unottnak érzi magát, akkor potenciálisan arra használja, hogy elterelje a figyelmét a kellemetlen érzésekről.
Végső soron a közösségi média nem megfelelő módja az önnyugtatásnak, különösen azért, mert gyakran rosszabbul érzi magát a közösségi oldalakat böngészve, ahelyett, hogy jobb kedvre derítené.
Annak jelei, hogy a közösségi média hatással van a mentális egészségre
Mivel mindenki más és más, nincs ajánlott időkorlát arra vonatkozóan, hogy mennyi ideig érdemes a közösségi médiát böngészni. Inkább azt kell felmérnie, hogy a közösségi média használata hogyan befolyásolja az életét, beleértve azt is, hogyan érzi magát, amikor nem használja a közösségi médiát, és hogyan érzi magát, miután használja.
A Pennsylvaniai Egyetem 2018-as vizsgálata szerint az önellenőrzés megváltoztathatja a közösségi médiával kapcsolatos megítélést.(5) A kutatás vezetője, Melissa G. Hunt pszichológus szerint a közösségi média szokásosnál kevesebbet való használata a magányosság és a depresszió jelentős csökkenéséhez vezethet. Az önellenőrzés alkalmazásával és a változtatásokkal az emberek jelentősen javíthatják általános közérzetüket.
A közösségi média eltereli a figyelmet
Ha úgy találja, hogy a közösségi média használata hatással van a kapcsolataira, vagy elvonja a figyelmét a munkáról, vagy az iskoláról, az gondot okozhat. Továbbá, ha a közösségi média böngészése után irigységet, depressziót, szorongást, vagy dühöt érez, akkor érdemes átértékelnie a használatát.
Arra használja a közösségi médiát, hogy elkerülje a negatív érzelmeket
A közösségi média akkor is problémát jelenthet, ha hajlamos arra használni, hogy leküzdje az unalmat, vagy a magányt. Bár ezek az érzések kellemetlenek, és természetes, hogy enyhíteni szeretnénk őket, nem egészséges a közösségi médiához fordulni vigasztalás, vagy figyelemelterelés céljából.
Ennek eredményeképpen itt az ideje, hogy átértékelje a közösségi médiaszokásait. Íme még néhány jel arra, hogy a közösségi média negatív hatással van az életére és a mentális egészségére:
– A szorongás, a depresszió és a magányosság tünetei egyre erősödnek.
– Több időt tölt a közösségi médiában, mint a valódi barátaival és családtagjaival.
– Hajlamos arra, hogy kedvezőtlenül hasonlítsa össze magát másokkal a közösségi médiában, vagy azt tapasztalja, hogy gyakran irigykedik másokra.
– Mások trollkodnak, vagy cyberbullyingot folytatnak Önnel az interneten.
– Kockázatos viselkedésbe kezd, vagy kirívó fotókat készít, hogy kedveléseket szerezzen.
– Munkakötelezettségei, családi élete, vagy egyéb teendői hátrányt szenvednek a közösségi médiában töltött idő miatt.
– Kevés ideje marad öngondoskodó tevékenységekre, mint például az elmélkedés, az önreflexió, a testmozgás és az alvás.
Összefoglalva
Ha jelentős mennyiségű időt tölt a közösségi médiában, és kezdi észrevenni, hogy a szomorúság, az elégedetlenség, a frusztráció és a magányosság érzései befolyásolják az életét és a kapcsolatait, akkor itt az ideje, hogy átértékelje az online szokásait.
Sherri Gordon
Hivatkozások:
1. Pew Research Center. Social media fact sheet.
2. Centre for Addiction and Mental Health. Social media use and mental health among students in Ontario. CAMH Population Studies eBulletin. 2018;19(2).
3. Lin LY, Sidani JE, Shensa A, et al. Association between social media use and depression among U.S. young adults. Depress Anxiety. 2016;33(4):323-31. doi:10.1002/da.22466.
4. Chou H-TG, Edge N. “They are happier and having better lives than i am”: The impact of using Facebook on perceptions of others’ lives. Cyberpsychol Behav Soc Netw. 2012;15(2):117-121. doi:10.1089/cyber.2011.0324
5. Hunt MG, Marx R, Lipson C, Young J. No more FOMO: limiting social media decreases loneliness and depression. J Soc Clin Psychol. 2018;37(10):751-768. doi:10.1521/jscp.2018.37.10.751
