A krónikus betegségek pszichés következményei

A krónikus betegségek rendkívül megterhelőek, ezért a mentális zavarok, például a depresszió és a szorongás gyakoribbak azoknál az embereknél, akiknek az életét jelentősen befolyásolja a testi betegségük. A hangulatzavarok aránya például a cukorbetegek és a reumás ízületi gyulladásban érintett személyeknél megközelítőleg 25%, a rákos betegeknél pedig 30% fölé emelkedik, míg az átlagnépesség esetében ez az arány csak 4-8%.

A mentális problémák közvetlen kapcsolatban állnak a krónikus testi betegségekkel. Például a tüdőgyulladás oxigénhiányhoz, majd levertséghez vezethet, vagy maga a krónikus betegség kezelése is okozhat mentális zavarokat, ha a kemoterápia pusztítóbb, mint a rák, vagy ha a beadott szteroidok megváltozott hangulatot eredményeznek.

A krónikus betegségben szenvedők ápolása ugyanolyan stresszes lehet a gondviselők és a klinikusok számára, akik kénytelenek évekig nézni egy szerettük vagy több száz beteg állapotának romlását. Ebben a cikkben azt vizsgáljuk, hogy a krónikus testi betegség hogyan befolyásolja a betegségben szenvedők és az őket ápolók mentális egészségét.

Mi számít krónikus betegségnek, és hogyan hat a mentális egészségünkre?

Krónikus betegségnek nevezzük azt az állapotot, amely legalább egy éve tart, és folyamatos orvosi ellátást igényel, vagy jelentősen korlátozza a mindennapi tevékenységeket. Ha a konkrét krónikus betegség állandó vagy gyakori fájdalmat és szorongást okoz, nagy valószínűséggel mentális zavarok is felléphetnek.

Sok esetben a fájdalomcsillapítást hosszú ideig alkalmazzák az érintett betegeknél. Ez a stratégia azonban nem kezeli a fájdalom kiváltó okát, és a fájdalomcsillapítók folyamatos használata további szövődményekkel jár. A krónikus fájdalomban szenvedők számára talán még a fájdalomnál is súlyosabb az életmódjukra gyakorolt hatás, mivel a betegség akadályozhatja a társadalmi tevékenységekben való részvételt, a testmozgást és az egészséges alvási szokásokat, ami köztudottan pszichés zavarokhoz, például depresszióhoz vezet. A csökkent fizikai aktivitás növelheti az elhízás és más betegségek kockázatát, ami tovább növeli a pszichés terhelést.

A mentális betegségek rendkívül gyakoriak a krónikus betegségben szenvedők körében: Angliában a pszichés problémákkal küzdő emberek mintegy fele szenved valamilyen krónikus betegségben, illetve a krónikus betegségben szenvedők 30%-ának van valamilyen mentális problémája.

A krónikus betegség súlyos pszichés problémákat okozhat, ugyanakkor komoly bizonyítékok utalnak arra, hogy a mentális gondok fokozzák a krónikus betegségek kialakulását. A depresszió például akár 100%-kal növeli a szívkoszorúér-betegség és az isémiás szívbetegség kockázatát, ha figyelembe vesszük az olyan feltételezett következményeket, mint például a csökkent fizikai aktivitás.

Amint az várható volt, a legtöbb kutatás azt mutatja, hogy a mentális zavarok előfordulásának aránya magasabb, ha a betegek egyszerre több krónikus betegségben szenvednek. A World Health Survey szerint a két vagy több krónikus betegséggel diagnosztizált emberek hétszer nagyobb valószínűséggel lesznek depressziósak, szemben azokkal, akiknek csak egyetlen krónikus betegségük van.

A társadalmi-gazdasági státusz jelentős előrejelzője a krónikus betegségek gyakoriságának és a pszichológiai stressz együttes előfordulásának. Feltehetően azért, mert a kedvezőbb anyagi és magánéleti háttérrel rendelkezők könnyebben el tudják kerülni a krónikus betegségeket, és sokkal sikeresebben tudják kezelni az esetlegesen felmerülő mentális problémákat.

Hogyan kezelhető a krónikus betegség okozta pszichés megterhelés?

A pszichoterápia egyéni vagy csoportos keretek között is segíthet a krónikus betegségben szenvedő betegeknek. A kognitív viselkedésterápia a fájdalomra adott viselkedéses és kognitív reakciókkal foglalkozik. Célja a problémákat fenntartó gondolkodási és viselkedési minták megértése és megváltoztatása, valamint a megküzdési stratégiák és problémamegoldó technikák elsajátítása. Segítségével olyan készségeket lehet elsajátítani, mint például a relaxáció, a hangulatkezelés és a hatékony kommunikáció, ami segíthet a páciensnek az állapotával kapcsolatos téves nézeteinek átformálásában.

Azoknak, akik olyan krónikus betegségekben szenvednek, amelyek jelentősen befolyásolják az életminőséget, mint például a rák, az ízületi gyulladás, az irritábilis bél szindróma vagy a krónikus migrén, a mindfulness-alapú stresszcsökkentő technikák ajánlottak, amelyek a légzéstechnikák és a meditáció segítségével „erőfeszítés nélküli” megközelítést kínálnak a fájdalom kezelésére.

Hogyan hat a krónikus betegség a gondviselőkre?

A krónikus betegségben szenvedők közeli barátai és családtagjai körében is gyakori a szorongás és a depresszió, amelynek számos lehetséges oka van. Sok esetben a krónikus betegségben érintett személyek a megváltozott munkaképességük miatt kevesebb jövedelemre tudnak szert tenni, a pszichés szorongás pedig elszigeteltség vagy agresszió formájában is jelentkezhet. Emellett a hozzátartozókra hárítják a gondozás terhét, ami sok szempontból pszichológiailag is megterheli a gondviselőket. Nem is beszélve arról, hogy hozzátartozóiknak esetleg meg kell változtatniuk az életüket, több munkát kell vállalniuk, hogy pótolják a kieső jövedelmet, vagy teljesen fel kell hagyniuk a karrierjükkel, hogy ápolhassák szeretteiket.

A hozzátartozók számára az érzelmi terhek enyhítésére szolgáló terápiás lehetőségek között számos támogató csoport és tanácsadási lehetőség van, amelyek többsége tájékoztatást nyújt a betegségről, megbeszélik a betegséggel küzdő szeretteikkel kapcsolatos érzéseket, és felkészítik őket a jövőbeli lehetőségekre.

A klinikusok is gyakran szenvednek pszichés stressztől, különösen akkor, amikor súlyos krónikus vagy végstádiumú betegségben szenvedő emberekkel dolgoznak, elsősorban gyermekgyógyászati esetekben. A klinikusokra nehezedő pszichés megterhelés lehetséges következményei közé tartozhat a munkaképesség romlása és a karrier esetleges feladása, ami az egészségügyi ágazatot egy képzett szakembertől fosztja meg.

Összefoglalva

Bármilyen krónikus betegség megváltoztathatja az életet, és súlyos érzelmi terhet jelenthet. Sajnos egyre gyakoribbak az olyan krónikus betegségek, mint az ízületi gyulladás, a cukorbetegség, a demencia és sok más hasonló kórkép. Ezenkívül a két vagy több krónikus betegséggel diagnosztizált emberek hétszer nagyobb valószínűséggel szenvednek mentális zavarban, mint azok, akik egyetlen krónikus betegséggel küzdenek.

 Michael Greenwood

Forrás