Egy új tanulmány szerint a közlekedés okozta légszennyezés, a por, a korom és a füst miatt nagyobb valószínűséggel alakulhat ki reumás ízületi gyulladás és más autoimmun betegség.
Az autók kipufogógázának és más, levegőben szálló toxinoknak való kitettség régóta összefüggésbe hozható számos egészségügyi problémával, beleértve a szív- és tüdőbetegségeket, valamint a reumatoid artritiszt. Ez egy immunrendszeri rendellenességet, amely az ízületek fájdalmát, duzzanatát és idővel deformálódását hozza létre
Az új tanulmányhoz a kutatók több mint 81 000 idősebb felnőtt orvosi adatait vizsgálták meg, akiket több mint 3500 orvos kezelt Olaszországban 2016 júniusa és 2020 novembere között. Emellett 110 olasz tartomány 617 megfigyelőállomásáról származó levegőminőségi adatokat is megvizsgáltak, hogy megbecsüljék az úgynevezett szállópor kétféle típusának szintjét: A PM2,5, amely 2,5 mikrométernél kisebb átmérőjű, és magában foglalhatja a benzin, az olaj és a fa elégetéséből származó anyagokat; és a PM10, amely 10 mikrométeres, vagy annál kisebb átmérőjű, és magában foglal mindent, ami a PM2,5-ben szerepel, valamint az építkezésekből, mezőgazdaságból, hulladéklerakókból és erdőtüzekből származó porszemeket.
A vizsgálat során a résztvevők 12 százalékánál diagnosztizáltak autoimmun betegséget.
A magasabb szintű légszennyezettség növelte ennek esélyét. Minden további 10 mikrogramm per köbméter (mcg/m3) átlagos PM10-szint 7 százalékkal nagyobb autoimmun betegség kockázatával járt együtt.
A légszennyezés autoimmun, szív- és érrendszeri, valamint légzőszervi betegségeket okozhat
„Az embereknek tisztában kell lenniük azzal, hogy a légszennyezésnek való krónikus kitettség beindíthatja az autoimmun folyamatokat, valamint növeli a szív- és érrendszeri és tüdőbetegségek kockázatát” – mondja a tanulmány vezető szerzője, Dr. Giovanni Adami, PhD, az olaszországi Veronai Egyetem reumatológus kutatója.
„Arra is van bizonyítékunk, hogy a magas szintű légszennyezésnek való akut kitettség súlyosbíthatja a gyulladásos reumás betegségeket, például a reumatoid artritiszt” – mondja Dr. Adami.
A tanulmány szerint a légszennyezés átlagos éves szintje a vizsgált időszakban 16 mcg/m3 volt a PM2,5 és 25 mcg/m3 a PM10 esetében. Ez az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által javasolt határértékek alatt van, amely a PM2,5 esetében 25 mcg/m3, a PM10 esetében pedig 20 mcg/m3.
A WHO által meghatározott határértékek szintjén és azok felett a vizsgálatban résztvevő személyeknél 12-13 százalékkal magasabb volt az autoimmun betegségek kialakulásának kockázata – jelentették a kutatók március 15-én a Rheumatic & Musculoskeletal Diseases című szaklapban.
Amikor a kutatók az egyes autoimmun betegségeket vizsgálták, azt találták, hogy a PM10 kifejezetten a reumatoid artritiszhez kapcsolódik. A PM2,5 a reumás ízületi gyulladással, a kötőszöveti betegségekkel és a gyulladásos bélbetegségekkel hozható összefüggésbe.
A légszennyezésnek való kitettség a reumatoid artritisz 40 százalékkal nagyobb kockázatával, a gyulladásos bélbetegségek 20 százalékkal nagyobb esélyével és a kötőszöveti betegségek 15 százalékkal nagyobb kockázatával mutatott összefüggést.
Nem világos, hogy a légszennyezés hogyan válthat ki különböző betegségeket
A tanulmányt nem arra tervezték, hogy felfedje, a légszennyezés hogyan okozhat autoimmun betegségeket. Adami szerint lehetséges, hogy a légszennyezés olyan reakciót vált ki a szervezetben, amely elvileg segítene a betegséget okozó toxinok elleni küzdelemben, ám ez a folyamat valamiért nem működik megfelelően, és gyulladást, szövetkárosodást okoz, ami autoimmun betegséghez vezet.
A tanulmány további korlátai közé tartozik az autoimmun betegség diagnózisának időzítésére vonatkozó adatok hiánya, valamint az egyes résztvevők légszennyezésnek való kitettségének kumulatív időtartamára, illetve a légszennyezés mennyiségére vonatkozó információk hiánya. A vizsgálatban többnyire idősebb nők is részt vettek, akik egy nagyobb, a menopauza utáni töréskockázatról szóló tanulmány részét képezték, és az eredmények nem biztos, hogy más népességcsoportokra általánosítható.
Luz Claudio, PhD, a New York-i Icahn School of Medicine at Mount Sinai megelőző orvostudományi és közegészségügyi professzora szerint a tanulmány így is erős érveket hoz fel amellett, hogy a légszennyezés szerepet játszhat az autoimmun betegségek kialakulásában.
„A légszennyezés mindenütt jelen van, és számos szervre hatással van, nem csak a tüdőre” – mondja Dr. Claudio, aki nem vett részt a tanulmányban.
Claudio szerint az emberek nem kerülhetik el a szennyezett levegő belélegzését, ugyanakkor kiállhatnak a jobb környezetvédelmi szabályozások mellett. Valamint szorgalmazhatják a hatékonyabb ellenőrzést, hogy tudják, mennyire biztonságos a levegő a saját környezetükben.
„Nagyon jó ötlet lehet egy pontos megfigyelőrendszer azokon a területeken, ahol a legmagasabb a légszennyezettség, különösen az arra érzékenyek esetében” – mondja Claudio. „Azokon a napokon, amikor magas a szennyezettségi szint, az emberek megpróbálhatják elkerülni a szabadtéri tevékenységeket, ha lehetséges.”
Lisa Rapaport
