Az új adatok szerint a több mint egy évtizede mammográfiás vizsgálaton évente részt vevő nők fele kap téves pozitív diagnózist. Bár a digitális emlő tomoszintézis (DBT vagy 3D mammográfia) a hagyományos mammográfiához képest kevesebb téves pozitív leletet adott a 10 éves vizsgálati időszak alatt, a különbségek azonban szerények voltak (49,6% és 56,3%) – derül ki a JAMA Network Open című folyóiratban közzétett vizsgálat eredményeiből.(1)
A kétévente végzett szűrővizsgálatok esetében a téves pozitív eredmények kockázata jelentősen alacsonyabb volt. Emellett más tényezők is összefüggésbe hozhatók az alacsonyabb álpozitív kockázattal: az idősebb életkor és a kisebb emlőtömeg.
„Egyetlen szűrési technológia sem képes jelentősen csökkenteni a hamis pozitív eredmények számát” – mondta Michael Bissell, PhD, a UC Davis Közegészségügyi Tanszékének epidemiológusa, a vizsgálat társszerzője.(2) „Vizsgálatunk eredményei rávilágítanak a beteg és a kezelőorvos közötti összehangolt egészségügyi ellátás fontosságára. Fontos figyelembe venni a páciens preferenciáit és kockázati tényezőit, amikor a szűrési intervallumról és a szűrés típusáról döntünk.”
„A jelenlegi kutatás lehet az első olyan elemzés, amely számításba veszi a DBT-vel kapott kumulatív hamis pozitív eredményeket egy viszonylag hosszú szűrési időszak alatt, és fontos információkkal szolgál a mammográfia alkalmazásáról és a szűrés gyakoriságáról” – írja Lydia E. Pace, MD, MPM, egy kísérő megjegyzésben.(3)
Gyakoriak a téves pozitív mammográfiák
Az emlőrák a második vezető rákos halálozási ok a nők körében az Egyesült Államokban, évente mintegy 255 000 esetet diagnosztizálnak. Az emlőrák korai felismerése a mammográfia segítségével kulcsfontosságú stratégia a betegség okozta halálozás kockázatának csökkentésében. A 3D-s mammográfia alkalmazása „a rák gyakoribb felismerésével és alacsonyabb visszahívási arányokkal jár, ami optimizmusra ad okot, miszerint a DBT-szűrés előnyei jelentősek” – mondta Dr. Pace.
„Annak ellenére, hogy a mammográfiás szűrés fontos szerepet játszik az emlőrák halálozásának csökkentésében, a szűrés további képalkotó és biopsziás eljárásokhoz, magas költségekhez és a betegek szorongásához vezethet” – mondta Diana Miglioretti, PhD, a UC Davis School of Health Sciences biostatisztikai professzora, a UC Davis Comprehensive Cancer Center kutatója, a vizsgálat vezető szerzője.
A hamis pozitív eredmények gyakoriak. Bár a 2D-s szűrőmammográfián részt vevők mintegy 12%-át hívják vissza további vizsgálatra, ezeknek a visszahívásoknak csak 4,4%-a, vagyis összességében 0,5%-a végződik rákdiagnózissal.
„Annak érdekében, hogy az emlőrákot időben felismerjük, óvatosnak kell lennünk, és ki kell vizsgálnunk minden potenciálisan rendellenes leletet. A nőknek tehát nem kell aggódniuk, ha további képalkotó vizsgálatra vagy biopsziára hívják vissza őket. Az ilyen leletek túlnyomó többségéről kiderül, hogy jóindulatú” – mondta Dr. Thao-Quyen Ho, a vietnami Ho Si Minh Egyetem Orvosi Központjának radiológusa, a UC Davis School of Medicine kutatója és a vizsgálat társszerzője.
A vizsgálatból származó adatok
A kutatók a Breast Cancer Surveillance Consortium által gyűjtött adatokat elemezték, amelyek 903 495, 40 és 79 év közötti nő 3 millió mammográfiás szűrővizsgálatán alapultak. A szűrővizsgálatokat 2005 és 2018 között végezték 126 radiológiai intézményben.
A vizsgálat szerzői a szűrési módszert, a szűrési intervallumot, az életkort és a mell sűrűségét vizsgálták. Kiszámították, mekkora annak a kockázata, hogy egy nő az éves vagy kétévente végzett szűrés 10 éve alatt legalább 1 téves pozitív visszahívást kap. Azt is felmérték, mekkora annak a kockázata, hogy egy hamis pozitív eredmény miatt 6 hónapon belül ismételt képalkotó vizsgálatot (rövid intervallumú nyomon követés) és külön biopsziát javasolnak.
A 10 éves időszak alatt legalább 1 téves pozitív eredményt mutató visszahívás valószínűsége a 3D-s digitális mammográfia esetében valamivel alacsonyabb volt, mint a 2D-s digitális mammográfia esetében. A kutatók becslése szerint az éves DBT-szűrés 10 éve alatt a nők 49,5%-ánál legalább 1 téves pozitív visszahívás, 17%-ánál téves pozitív rövid intervallumú nyomon követési ajánlás, 11%-ánál pedig téves pozitív biopsziaajánlás következett be. Ehhez képest a 2D-s digitális mammográfiás szűrésen átesett nők 56,3%-ánál fordul elő téves pozitív visszahívás, 18%-uknál rövid intervallumú nyomon követési ajánlás, 12%-uknál pedig biopsziás ajánlás.
A szűrés típusától függetlenül a téves pozitív eredmények aránya az idősebb korcsoportban szignifikánsan alacsonyabb volt, mint a fiatalok körében, valamint a túlsúlyos és nagy melltömegű nők esetében.
Azoknál a nőknél, akiket kétévente vizsgáltak, lényegesen kisebb volt a kockázata a legalább 1 téves pozitív eredménynek, mint azoknál, akik 10 éven keresztül minden évben mammográfiás vizsgálaton vettek részt. Ez a megállapítás mind a 3D-s, mind a 2D-s mammográfia esetében megfigyelhető volt (35,7%, illetve 38,1%).
„Meglepett bennünket, hogy az újabb 3D technológia az emlőrákszűrésben nem csökkentette jelentősen a téves pozitív eredmények kockázatát 10 évnyi szűrés után; ugyanakkor a téves pozitív eredmények esélye sokkal kisebb a kétévenkénti szűrésnél, mint az éves vizsgálat esetén” – mondta Dr. Ho.
A rövid intervallumú nyomon követési ajánlások esetében az éves 3D-s mammográfiás vizsgálaton részt vevő nők 17%-a kap legalább 1 téves pozitív eredményt 10 év alatt, míg a kétévente végzett szűrésen részt vevőknek csak 10%-a. Az éves 3D mammográfiás vizsgálaton részt vevő nők 11%-ánál fordul elő téves pozitív jóindulatú biopsziás ajánlás, míg a kétévente végzett szűrésen részt vevő nőknél ez az arány csak 7%.
„Bár sok nő megbirkózik a hamis pozitív eredményekkel, ezek az eredmények azonban átmeneti szorongással, valamint időveszteséggel, kényelmetlenséggel és költségekkel járnak” – írta Dr. Pace. „Több információra van szükség a DBT és a túldiagnosztizálás közötti kapcsolat megértéséhez, ami a szűrés klinikailag káros hatása, bár elég valószínűnek tűnik, hogy a DBT magasabb túldiagnosztizálási arányokkal jár, mivel a módszer nagyobb arányban fedezi fel a kóros állapotokat”.
Nikki Kean
Kommentár: Több dolgot érdemes megjegyezni, amire ez a cikk nem tér ki. Egyrészt a téves rákdiagnózisok egy része valóságos kezelésekhez vezet (műtét, kemo, sugárterápia), másrészt vannak fals negatív szűrések is, azaz, amikor a már kialakult rákot nem ismerik fel, ami súlyos következményekkel jár. További probléma a röntgen sugarat alkalmazó szűrései módszerekkel, hogy a sugárdózis összegződik az évek során és un. indukált rákot okozhat, vagyis maga a szűrés is okoz nem kevés rákot. Végül a biposzia, ha valóban rák esetén történik, a ráksejtek szóródását eredményezheti, ami áttétek kialakulásához vezethet akkor, amikor a daganat valójában egyben eltávolítható. (Tények-tévhitek: Háború a női mellek ellen)
Hivatkotások:
1. Ho TQH, Bissell MCS, Kerlikowske, K, et al. Cumulative probability of false-positive results after 10 years of screening with digital breast tomosynthesis vs digital mammography. JAMA Netw Open. 2022;5(3):e222440. doi:10.1001/jamanetworkopen.2022.2440
2. UC Davis Health. Half of all women experience false positive mammograms after 10 years of annual screening. News release. March 25, 2022. Accessed April 4, 2022. https://health.ucdavis.edu/news/headlines/half-of-all-women-experience-false-positive-mammograms-after-10-years-of-annual-screening-/2022/03
3. Pace LE. False-positive results of mammography screening in the era of digital breast tomorsynthesis. JAMA Netw Open. 2022;5(3):e222445. doi:10.1001/jamanetworkopen.2022.2445
