A friss gyümölcsöknek a legveszélyesebb növényvédő szerekkel való szennyezettsége drámaian megnőtt Európában az elmúlt évtizedben – derül ki a kormányzati adatok 9 éves vizsgálatából.
A PAN Europe tanulmánya alapján az almák egyharmadában és a szeder felében a növényvédő szerek legmérgezőbb fajtáinak maradványait találták, amelyek egy része olyan betegségekhez köthető, mint a rák, a szívbetegségek és a születési rendellenességek.
A kivi esetében a 2011-es 4%-ról 2019-re 32%-ra nőtt a szennyezettségi arány, a cseresznye esetében pedig több mint kétszeresére, 22%-ról 50%-ra.
Összességében az Európában közel 100 000 népszerű házi termesztésű gyümölcsminta elemzése során kilenc év alatt 53%-os növekedést találtak a legveszélyesebb növényvédő szerekkel való szennyezettségben. A tanulmányt a Pesticide Action Network (PAN) Europe végezte.
A felmérés nem terjedt ki a brit termékekre, de a CBI szerint az Egyesült Királyság évente több mint 3,2 millió tonna friss gyümölcsöt és zöldséget importál az EU-ból, ami a helyi kereslet mintegy 40%-át fedezi.
Nicole Van Dam professzor, a német Integrációs Biodiverzitás-kutató Központ (iDiv) munkatársa „sokkolónak” nevezte a jelentést.
„Mi értelme van az egészséges táplálkozásnak, ha az egészséges gyümölcsöket és zöldségeket mérgekkel permetezik?” – tette fel a kérdést.
Salomé Roynel, a PAN Europe szóvivője elmondta: „A fogyasztók szörnyű helyzetbe kerültek: azt mondják nekik, hogy egyenek friss gyümölcsöt, amelynek nagy része súlyos egészségügyi következményekkel járó növényvédő szerekkel mérgezett. A kormányoknak nem áll szándékukban betiltani ezeket a növényvédő szereket, bármit is mondjon a törvény. Túlságosan félnek a mezőgazdasági lobbitól, amely az erős vegyszerektől és a hibás mezőgazdasági modelltől függ.”
Roynel elmondta, hogy a legmérgezőbb növényvédő szerekben használt vegyi anyagoknak nincsenek biztonságos határértékei, és felszólította a fogyasztókat, hogy vásároljanak biogyümölcsöt, „különösen, ha várandósak, vagy kisgyermeket szoptatnak”.
A kutatás megállapította, hogy Belgiumban a körte 87%-a, Portugáliában pedig 85%-a legalább egy mérgező növényvédőszerrel volt szennyezett.
A vizsgált gyümölcsök közel egyharmada volt veszélyes anyagokkal szennyezett 2019-ben, az utolsó évben, amelyre vonatkozóan elérhető adatok voltak a kutatók számára.
A gyümölcsök közül a szeder (51%), az őszibarack (45%), az eper (38%), a cseresznye (35%) és a sárgabarack (35%), a zöldségek közül pedig a zeller (50%) és a kelkáposzta (31%) volt a leginkább szennyezett.
Anika Gatt Seretny, a CropLife Europe (Európai Növényvédelmi Szövetség) szóvivője kijelentette: „A növényvédő szerek nyomainak jelenléte nem jelenti azt, hogy az élelmiszer nem biztonságos. Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (Efsa) széles körű kutatást végzett a témában, amely kimutatta, hogy az élelmiszerek halmozott expozíciójából eredő fogyasztói kockázat a küszöbérték alatt van, és így nem jelent kockázati tényezőt.”
Stefan Van De Keersmaecker, az Európai Bizottság szóvivője hozzátette: „Az Efsa minden évben jelentést tesz közzé az élelmiszerekben található növényvédőszer-maradványokról, amely a legátfogóbb jelentésnek számít e témában. A jelentés évek óta azt mutatja, hogy a begyűjtött minták 98%-a megfelel az uniós jogszabályoknak.”
A bizottság állítása szerint a veszélyes növényvédő szerek használata 2019-ben 12%-kal csökkent a 2015-17-es időszakhoz képest, valamint további 50%-os visszaszorítást javasol 2030-ig.
Ezzel szemben az új tanulmány megállapította, hogy a szennyezettségi adatok „drámaian” megnőttek az olyan gyümölcsök esetében, mint az alma (117%-kal) és a cseresznye (152%-kal) 2011 óta, vagyis azóta, hogy az uniós kormányoknak meg kellett volna kezdeniük az érintett növényvédő szerek betiltását. Összességében azt találták, hogy a szennyezett gyümölcsök és zöldségek aránya 2019-ben 8,8%-kal nőtt a 2015-17-es időszakhoz képest.
Dr. Guy Pe’er, az iDiv ökológusa szerint a felhasznált növényvédő szerek mennyisége kevésbé fontos, mint azok hatása, mivel „manapság sokkal kevesebb anyaggal sokkal többet lehet ártani”.
Szerinte az új tanulmány rendkívül aggasztó, mert „valószínűleg csak a jéghegy csúcsát tárja fel az agrokémiai szerek tekintetében”, ugyanis olyan vegyszerekre korlátozódik, amelyek bizonyítottan veszélyesek.
„A vegyszerek túlzott használatával kapcsolatos aggodalmainknak nem csak az általunk megfigyelt konkrét gyümölcsökre és zöldségekre kell vonatkozniuk – egy olyan rendszerről van szó, amely szó szerint önmagát pusztítja” – nyilatkozta.
Az uniós növényvédőszer-törvény reformja, amely új csökkentési célokat tartalmazhat, június 22-én várható, miután márciusban az ukrán válsággal kapcsolatos élelmiszerbiztonsági félelmek miatt elhalasztották.
A környezetvédők riadalmat keltettek amiatt, hogy szerintük az agrárgazdasági lobbisták „szisztematikus támadásokat” intéznek a készülő javaslat ellen.
Márciusban az Európai Bizottság bejelentette, hogy „kivételesen” felfüggeszti a zöld gazdálkodásra vonatkozó szabályokat, ezzel lehetővé téve a növénytermesztést 4 millió hektárnyi ökológiai területen.
Olivier de Schutter, az IPES-Food társelnöke és az ENSZ rendkívüli szegénységgel és emberi jogokkal foglalkozó szakelőadója kijelentette, hogy az európai döntéshozóknak határozottan ki kell állniuk a környezettudatos szabályok mellett.
„Sajnos a kialakult élelmiszerválság miatt most nagyon erős nyomás nehezedik ránk, különösen a mezőgazdasági termelők szakszervezetei részéről, akik szerint növelni kell a termelést, hogy kompenzáljuk az Ukrajnából és Oroszországból származó búza-, növényi olaj- és kukoricaellátás zavarát” – hangsúlyozta.
Arthur Neslen
