A stressz fájdalmat okoz, a fájdalom pedig stresszt: ezt a ciklust nehéz megtörni, de lehetséges. Cikkünkben elmagyarázzuk, hogyan.
Mi a stressz?
A stressz önmagában az élet normális része; akkor válunk stresszessé, amikor egy nehéz helyzettel szembesülünk, vagy amikor különösen sok mindennel kell megbirkóznunk. Számos oka lehet annak, hogy valaki stresszesnek érzi magát; agyunk ezzel hívja fel a figyelmünket arra, hogy valami nincs rendben, és ezt követően felkészülünk a cselekvésre.
A stressz lényegében egy korai figyelmeztető rendszer, akárcsak a fájdalom; az a funkciója, hogy jelezze, mi történik a környezetünkben, és segítsen a dolgok kezelésében, hasonlóan ahhoz, ahogyan az akut fájdalom is jelzi, hogy valami baj van. Ez a tanulmány megállapítja, hogy „a fájdalom és a stressz egyaránt adaptív a szervezet védelmében”, majd kifejti, hogy amikor ezek a folyamatok krónikussá válnak, vagyis folyamatosak és tartósak lesznek, akkor maladaptívvá válnak, vagyis nem működnek megfelelően.
A stressz a szervezetet „üss vagy fuss” üzemmódba helyezi, felkészíti az embert arra, hogy bármilyen fenyegető veszéllyel, vagy kedvezőtlen helyzettel megküzdjön. Ha megfelelően működnek, a stressz és a fájdalom pozitív kiegészítője az életünknek, segítve a biztonságunk megőrzését.
Ha azonban a stressz tartósan fennáll, káros és negatív jellegűvé válik, akárcsak a fájdalom. A fájdalom és a stressz csak rövid ideig hivatott figyelmeztetni a szervezetünket, és a testünk csak rövid időre van berendezkedve arra, hogy megbirkózzon velük. Ha a test hosszabb időre az „üss vagy fuss” üzemmódban ragad, az túlterheli a szervezetet, és különféle problémákat okoz.
Kimutatták azt is, hogy a segítségnyújtás csökkenti a fájdalommal kapcsolatos félelmet; gyakran az emberek azért kerülnek el bizonyos helyzeteket, mert aggódnak amiatt, hogy tevékenységeik hogyan hatnak a tüneteikre, ami valójában súlyosbítja a tüneteiket. A támogatással az emberek nagyobb valószínűséggel vesznek részt különböző tevékenységekben, és kevésbé félnek. Ez a tanulmány azt bizonyítja, hogy „egy támogató másik személy jelenléte csökkentheti az egyén fenyegetettségének érzését, ami csökkenti a fájdalommal kapcsolatos negatív érzelmeket és elvárásokat”. Ugyanez a tanulmány arra is rámutat, hogy a közeli hozzátartozók jobban elterelhetik a beteg figyelmét a fájdalomról, és pozitívabb dolgokra összpontosítva a tünetek csökkenhetnek.
A támogató partnerrel való boldog párkapcsolat bizonyítottan pozitív hatással van az egészségre, még azok számára is, akiknek nincs semmilyen egészségügyi problémájuk; javíthatja a mentális és a fizikai egészséget is.
Az életünkben meglévő kapcsolatok sokkal nagyobb hatással vannak az egészségünkre, mint azt talán gondolnánk; a krónikus betegségben szenvedő szerettünk támogatásában jelentős szerepet játszunk. Nem vagyunk tehetetlenek, már a velük való jó kapcsolat fenntartása is sokkal többet segít, mint hinnénk.
Mit okoz a stressz a szervezetben?
Amikor stresszes állapotban vagyunk, a szervezet magas készültségi szintre kerül, hogy készen álljunk a cselekvésre, amikor arra szükség lehet. A hipotalamusz-hipofízis-mellékvese tengely (HPA), az agynak az a területe, amely stresszes helyzetben olyan hormonokat szabadít fel, melyek elkezdik felkészíteni a testet a „harcra vagy menekülésre”. Stressz esetén a vegetatív idegrendszer, amely az idegrendszernek az a része, amely olyan dolgokat szabályoz, mint a vérnyomás és a véráramlás, bekapcsolódik és működésbe lép, hogy segítsen a testet felkészíteni.
Ez alapvetően azt jelenti, hogy a vérnyomás és a pulzusszám megemelkedik. A vér a test azon területeire áramlik, amelyekre a harc vagy a menekülés során lesz szükség, ezért kevesebb vér áramlik a szervezet kevésbé fontosnak ítélt szerveihez, mint például az emésztőrendszer. Az immunrendszer működése csökken, mert nem élvez prioritást egy közvetlen veszélyhelyzetben. Az izmok harcra készen megfeszülnek, a légzés felgyorsul, az adrenalinszint megemelkedik, ahogy a vércukor- és koleszterinszint is.
A kortizol az egyik legfontosabb hormon, amely stresszes állapotban szabadul fel, éppen ezért gyakran stresszhormonnak is nevezik. A kortizol általában a nap folyamán egyenletesen szabadul fel, amikor nincs jelen stressz, és azon dolgozik, hogy fenntartsa a megfelelő véráramlást a test létfontosságú szerveihez, szabályozza a vérben lévő glükózt, lényegében biztosítja, hogy a szervezet úgy működjön, ahogyan kell. A gyulladást is szabályozza, ahogy ez a cikk is kifejti,
„A kortizol egy erős gyulladáscsökkentő hormon is; megakadályozza a gyulladással járó kiterjedt szövet- és idegkárosodást.”
Amikor megjelenik a stressz, nagyobb mennyiségben szabadul fel kortizol, ami a szervezetet felkészíti a stresszhelyzet kezelésére; ez egy adaptív reakció, ami azt jelenti, hogy megfelelő módon reagáljuk a környezetünkben zajló eseményekre. Ha azonban a kortizol hosszabb ideig van jelen, akkor maladaptívvá válik, ami egy nem megfelelő, a szervezet számára káros reakciót jelent. Ekkor valójában az ellenkezőjét teszi annak, amit kellene, a gyulladás okozójává válik, és súlyosbítja a stressz- és félelemválaszt. Ez a cikk hangsúlyozza, hogy ez milyen károkat okozhat a szervezetben, és megállapítja, hogy:
„a túlzott, vagy hosszan tartó kortizoltermelés fizikailag és pszichésen is káros következményekkel járhat.”
Ha ez az állapot folyamatosan fennáll, az nagyon megviselheti a szervezetet. Ha megértjük, hogy a folyamatos stresszreakció hogyan hat a test különböző területeire, az segíthet felismerni a tüneteket, és lépéseket tenni:
Szív
Amikor a pulzus megemelkedik, a vérnyomás is megemelkedik. A szív ritmusos összehúzódásaival pumpálja a verőerekbe a vért, és amikor a szív túlhajszolja magát, akkor olyan terhelésnek van kitéve, amelyet nem arra terveztek, hogy hosszú távon kibírjon. Ilyenkor úgy érezhetjük, hogy a szívünk szaporán ver, és ennek következtében akár remegést és zavartságot is tapasztalhatunk. Ez a szervezet károsodásához és szívproblémákhoz vezethet.
Tüdő
Amikor hosszú időn keresztül intenzívebb a légzésünk, ez a hiperventilláció extra oxigént juttat a véráramba, amelyet aztán nem használunk fel, mert nem kell „harcolunk, vsgy menekülnünk”. Ez a vérben lévő oxigénfelesleg szédülést és idegességet okozhat. Az is előfordulhat, hogy fájdalmat lép fel a rekeszizomban, mert a tüdő túl gyorsan dolgozik. A túl gyors légzés irritálhatja a légutakat, és problémákat okozhat az asztmásoknak és a hasonló légzési problémákkal küzdőknek.
Szem
Amikor az adrenalin, – azon hormonok egyike, amelyek felkészítik a szervezetet a stresszre adott válaszreakcióra – a véráramba kerül, a szemek kitágulnak, így a látás javulhat. Ha ez hosszú távon történik, akkor ez túlterheli a szemeket, ami homályos látást, tikkeket és általános szem körüli izomfáradtságot okozhat.
Száj
Amikor stresszes állapotban vagyunk, előfordulhat, hogy a szánk nagyon száraz, mivel a szervezet máshová irányítja az erőforrásokat; ennek következtében nehéz lehet a nyelés is. Az érzett feszültség úgy is megjelenhet, hogy csikorgatjuk a fogainkat, vagy összeszorítjuk az állkapcsunkat, ami viszont még nagyobb nyomást gyakorol a szájban lévő izmokra.
Fül
A stressz alatt a fülek fokozott készültségben vannak, így ha a stresszre adott válasz krónikussá válik, akkor nagyon érzékennyek lesznek a hangokra. Ezt én is tapasztalom a fibromyalgia miatt; nagyon kellemetlen és nyomasztó tud lenni, ha a zajokat túl hangosnak érzem.
Immunrendszer
A stresszre adott válaszreakció során a szervezet máshová küldi az erőforrásokat, így az immunrendszer működése csökken; hosszabb távon ez azt jelenti, hogy nagyobb valószínűséggel kaphatunk el különféle betegségeket, mivel az immunrendszer nem véd meg úgy, ahogyan kellene.
Emésztőrendszer
A szükséges erőforrások nélkül az emésztőrendszer nehezen működik. Ezt bélproblémák, például székrekedés vagy hasmenés formájában tapasztalhatjuk; az IBS gyakori a fibromyalgia és más krónikus állapotok esetében. Az emésztés lelassul, és gyakoriak az olyan problémák, mint a gyomorégés, illetve az emésztési zavarok.
Bőr
A stressz hatására a bőre érzékenyebbé válik, ami gyakran vezet bőrproblémákhoz, például kiütésekhez, viszketéshez, pattanásokhoz és hajlamosabbá válunm kiütésekre.
Csontok
A véráramba kerülő felesleges kortizol problémákat okozhat a szervezet építőanyagaiban; az új csontszövetet képző sejtek nem kapják meg a szükséges erőforrásokat, így ennek következtében csökken a csontsűrűség.
Izmok
Annak érdekében, hogy készen álljunk a cselekvésre, az izmaink megfeszülnek és túlterhelődnek a krónikus stressz során. Ez fájdalmat és akár lassabb reakcióidőt is okozhat.
Érzelmi állapot
Ez a sok feszültség és változás a testben hajlamos nagy nyomást gyakorolni az érzelmekre és a hangulatra. Nehézzé teheti az alvást, megnehezítheti a koncentrációt, problémákat okozhat a nemi vágyban, és olyan mentális betegségekhez vezethet, mint a szorongás és a depresszió.
