A világ legboldogabb országaiban az élet nem biztos, hogy olyan, mint amilyennek hisszük – különösen azok számára, akik úgy érzik, hogy lehetetlen fenntartani a társadalmilag elvárt derűs hangulatot.
A Scientific Reports február 17-én megjelent tanulmány 40 ország 7443 emberét kérdezte meg az élettel való elégedettség, az érzelmi jólét, valamint a depresszió, a szorongás és a stressz érzésének szintjéről. A résztvevők azt is rangsorolták, hogy mekkora nyomást éreznek arra, hogy pozitívan érezzék magukat, és hogy kerüljék a negatív érzelmeket.
A kutatásban részt vevő valamennyi országban azok az emberek, akik arról számoltak be, hogy nyomást éreztek a boldogság megélésére és a boldogtalanság elkerülésére, kevésbé voltak elégedettek az életükkel. Ez a nyomás gyakoribb és intenzívebb negatív érzelmekkel is együtt járt, viszont a pozitív érzelmek múlékonyabbak és elhanyagolhatóbbak voltak.
„Az emberek társas lények, és meg akarnak felelni a társadalomban uralkodó normáknak” – mondja a tanulmány vezető szerzője, Egon Dejonckheere, PhD, a belgiumi KU Leuven és a hollandiai Tilburg Egyetem munkatársa.
Dr. Dejonckheere szerint ma az a baj, hogy az állandó boldogság társadalmi normái a legtöbb ember számára elérhetetlenné váltak.
„Ha úgy érzed, hogy nem tudsz megfelelni a társadalom által előírt normáknak, ellentmondást tapasztalsz aközött, ahogyan érezned kellene, és amit valójában érzel” – mondja Dejonckheere. „Ironikus módon ez negatív érzéseket vált ki, amelyek még távolabb visznek a társadalom által elfogadott érzelmektől.”
Az összefüggés – a pozitív társadalmi nyomás és a tényleges negatív érzelmek között – a vizsgálatban részt vevő minden országban jelen volt, azonban nemzetenként különbözött. Azok az emberek, akik úgy érezték, hogy nem felelnek meg a boldogsággal kapcsolatos társadalmi elvárásoknak, a legrosszabb közérzettel és mentális egészségügyi tünetekkel rendelkeztek, miközben olyan országokban éltek, ahol a World Happiness Indexen (Világ Boldogságindexén) a legmagasabb helyezést érték el.
A legtöbb jólléti mutatót tekintve – beleértve az élettel való elégedettséget, a negatív érzelmek intenzitását, valamint a depresszió, a szorongás és a stressz tüneteit – a boldogságra gyakorolt nyomás és a rossz közérzet közötti kapcsolat majdnem kétszer olyan erős volt a magasabb World Happiness Index pontszámmal rendelkező országokban, mint az alacsonyabb pontszámmal rendelkező országokban.
A tanulmányba bevont, a World Happiness Index szerint magasabb boldogsággal rendelkező országok közé tartozott Hollandia és Kanada, míg az alacsonyabb boldogsággal rendelkező országok közé Uganda és Szenegál.
A tanulmány célja nem az volt, hogy bebizonyítsa, hogy a boldognak tűnő társadalmi nyomás közvetlenül okozhat-e vagy hogyan okozhat negatív mentális egészségi állapotot. A tanulmány másik korlátja, hogy a nyelvi és kulturális különbségek befolyásolhatták azt, hogy az emberek hogyan válaszoltak a felmérésekre.
De az eredmények mégis azt sugallják, hogy azok az emberek, akik az állítólagosan boldog országokban boldogtalannak érzik magukat, nagy közösséget alkothatnak – mondja Dejonckheere.
Ha magadra ismersz, tudd, hogy a boldogságnak az a változata, amit körülötted látsz, nem feltétlenül tükrözi a valóságot, különösen akkor, ha a közösségi médiához viszonyítasz, mondja Dejonckheere. Fontos, hogy megengedjük magunknak és másoknak is, hogy negatív érzelmeket érezzünk.
„Ne próbálj aktívan a boldogságra, mint célra törekedni, mert az visszafelé sül el” – tanácsolja Dejonckheere. „A boldogságot az értelmes élet melléktermékének kell tekintened, nem pedig a fő célnak”.
Lisa Rapaport
