A glükokortikoidok, amelyeket a gyulladás enyhítésére használnak asztmásoknál és más autoimmun betegségekben szenvedőknél, összefüggésbe hozhatók a fehérállomány csökkenésével, amely kulcsfontosságú a kognitív funkciók tekintetében.
Egy kutatás szerint az inhalációs és a szájon át alkalmazott glükokortikoidok szerkezeti változásokat okoznak az agyban, ami magyarázatot adhat a gyógyszerekkel kapcsolatos neurológiai és pszichológiai mellékhatások egy részére.
„Ez a vizsgálat azt mutatja, hogy mind az orális, mind az inhalációs glükokortikoidok a fehérállomány integritásának látható csökkenésével járnak” – írja Merel van der Meulen, a hollandiai Leideni Egyetem Orvosi Központjának munkatársa, a 2022-ben megjelent kutatásában.
A fehérállomány az agyszövet mintegy felét teszi ki, és fő funkciója az agy és a test többi része közötti kommunikáció. A fehérállomány térfogatának csökkenését már régóta összefüggésbe hozzák a kognitív képességek hanyatlásával – különösen a memóriazavar, az információfeldolgozás és a figyelem terén -, valamint számos mentális problémával, többek között a depresszióval, a szorongással és a bipoláris zavarral.
Korábbi vizsgálatok már kapcsolatba hozták a glükokortikoidokat az agy kóros elváltozásaival, valamint a kognitív hanyatlással és a hangulati zavarokkal. E kutatások nagy része azonban vegyes eredményeket hozott, és gyakran állatkísérleteken vagy olyan kis létszámú humán vizsgálatokon alapultak, amelyek nem voltak elegendőek átfogó következtetések levonásához.
Az új vizsgálat során a kutatók a brit BioBank adatait elemezték, amely félmillió felnőttről gyűjtött részletes genetikai és egészségügyi információkat. Az elemzéshez 222 olyan beteg adatait használták fel, akik orális glükokortikoidokat szedtek, 557 olyan betegét, akik inhalációs glükokortikoidokat használtak, valamint egy 24 106 páciensből álló kontrollcsoportét, akik nem alkalmaztak ilyen gyógyszereket. Az adatok között szerepeltek agyi felvételek, kognitív és pszichológiai értékelések, valamint a vényköteles receptek.
A vizsgálatba bevont résztvevők közül senkinek sem volt neurológiai, pszichológiai vagy hormonális rendellenessége. Továbbá egyikük sem szedett antidepresszánst vagy más, hangulatzavarok kezelésére szolgáló gyógyszert. Mindannyian agyi mágneses rezonancia képalkotó (MRI) vizsgálaton estek át, kognitív teszteket végeztek, és kérdőívekre válaszoltak a hangulatzavarok tüneteinek azonosítására.
A vizsgálat kimutatta, hogy azokhoz képest, akik soha nem használtak glükokortikoidokat, az agy fehérállománya szignifikánsan nagyobb mértékben károsodott és a térfogata is jelentősen csökkent.
A legjelentősebb károsodást azoknál tapasztalták, akik hosszabb ideig szedtek orális glükokortikoidokat. A szájon át szedhető gyógyszerek szisztémás gyógyszerek, ami azt jelenti, hogy áthaladnak az egész testen, ezért gyakran súlyosabb mellékhatásaik vannak, mint a légutakat célzó inhalációs szteroidoknak.
Az orális glükokortikoidokat szedők a feldolgozási sebességet vizsgáló kognitív teszteken szignifikánsan rosszabb eredményt értek el, mint a kontrollcsoport tagjai. Emellett lényegesen több pszichológiai tünetről, például depresszióról és apátiáról számoltak be.
Az elemzés szerint az inhalációs glükokortikoidok sokkal kevésbé befolyásolják az agy szerkezetét, a kognitív teljesítményt és a pszichológiai tüneteket, mint e gyógyszerek szájon át szedhető változatai.
A glükokortikoidokat széles körben írják fel különböző állapotok kezelésére, beleértve az asztmát, a gyulladásos bélbetegséget (IBD), a reumás ízületi gyulladást, az autoimmun betegségeket, például a lupuszt és bizonyos rákos megbetegedéseket.
Az említett vizsgálat egyik korlátja, hogy a kutatók nem rendelkeztek adatokkal a felírt glükokortikoidok pontos dózisáról, a másik hátránya pedig az, hogy a receptadatokból nem derül ki, hogy az emberek milyen gyakran vették be a gyógyszereket az utasításoknak megfelelően. Emellett nem volt olyan ellenőrzött kísérlet, amelynek célja annak igazolása volt, hogy a glükokortikoidok közvetlenül okozhatnak-e vagy hogyan okozhatnak elváltozásokat az agyban.
„Nem vonhatunk le végleges következtetéseket arra vonatkozóan, hogy a glükokortikoidok okozták-e az agy szerkezetében és funkciójában megfigyelt változásokat, amelyeket a szisztémás és inhalált glükokortikoidokat használóknál tapasztaltunk” – mondja Dr. Joanna Spencer-Segal, PhD, az Ann Arbor-i Michigan Neuroscience Institute kutatási adjunktusa.
Mindezek ellenére valószínűsíthető, hogy a vizsgálatban megfigyelt agyi változások valóban a glükokortikoidoknak köszönhetőek, mondja Dr. Spencer-Segal. „A szisztémás glükokortikoidok köztudottan súlyos mellékhatásokat okoznak, különösen, ha hosszú ideig szedik őket” – jegyzi meg.
Sok esetben az orvosok képesek lehetnek a betegeket e gyógyszerek használata nélkül is kezelni. „A glükokortikoidokat szedő betegeknek meg kell beszélniük orvosukkal, hogy csökkenthető vagy abbahagyható-e ezen gyógyszerek szedése” – mondja Spencer-Segal. „Ne hagyja abba a glükokortikoidok szedését anélkül, hogy konzultálna orvosával, mivel a hirtelen megvonás veszélyes lehet.”
„Különösen az asztmás betegeknek kell kiemelten figyelniük arra, hogy hatékonyan kezeljék a tüneteiket” – nyilatkozta Thomas Ritz, PhD, a dallasi Southern Methodist University professzora a „Psychobiology of Stress, Emotion, and Chronic Disease Research” program igazgatója.
„Már régóta tudjuk, hogy amennyire csak lehet, kerülni kell a szisztémás kortikoszteroidokat, amíg az asztma nem súlyos” – mondja Dr. Ritz. „Az inhalációs kortikoszteroidok már jó ideje az asztma „fenntartó” kezelésének alapvető elemei. Nagyon fontos, hogy megtaláljuk a betegek számára a lehető legalacsonyabb adagot, amely megfelelően kontrollálja az asztmát.”
Lisa Rapaport
