Az irritábilis bél szindróma (IBS) gyakran jár a vékony- és vastagbélben jelentkező gyomor-bélrendszeri tünetekkel. Az IBS-t a széklet jellege szerint négy altípusba sorolják; ezek a székrekedéses IBS (IBS-C), a hasmenéses IBS (IBS-D), a vegyes IBS (IBS-M) és a besorolatlan IBS (IBS-U). A tudományos szakirodalomban azonban kevés ismeret áll rendelkezésre az IBS mechanizmusait és kezelését illetően. Az IBS-sel kapcsolatos ismerethiány egyik oka, hogy mindössze néhány hiteles vizsgálat készült.
Az évek során a vizsgálatok az érzelmi folyamatok és a bélműködési zavarok közötti kapcsolatot feltételezték, hangsúlyozva az úgynevezett „bél-agy tengely” jelentőségét az érzelmi és metabolikus egészség szempontjából.
Újabban a „szociális kudarc okozta krónikus stressz” (cSDS) és a „szociális kudarc okozta közvetett krónikus stressz” (cVSDS) súlyos depressziós zavar és/vagy poszttraumás stresszbetegség (PTSD) néven vált ismertté.
Segíthetnek-e a cVSDS (szociális kudarc okozta közvetett krónikus stressz) állatkísérletek az IBS részletesebb megértésében?
Ennek kiderítésére a Tokiói Tudományegyetem (TUS) kutatói Akiyoshi Saitoh professzor vezetésével szociális kudarc okozta közvetett krónikus stressztől szenvedő egereket vizsgáltak. Céljuk az volt, hogy megértsék a hosszan tartó pszichológiai stressz bélrendszerre gyakorolt hatását.
A kutatócsoport megállapította, hogy a pszichológiai stresssz hatására az egerek gyorsabb bélmozgást és zsigeri fájdalomérzetet mutattak – az IBS jellemzőit.
Eredményeiket a Frontiers in Neuroscience című folyóiratban tették közzé.
Saitoh professzor a következőképpen részletezi vizsgálatukat: „A szociális kudarc okozta közvetett krónikus stressz paradigmára összpontosítottunk, és az érzelmi stressz bélrendszeri állapotokra gyakorolt hatását vizsgáltuk.”
Vizsgálatukban az egereket fizikai és érzelmi stressznek tették ki, amelynek során a kísérleti állatok 10 egymást követő napon keresztül napi 10 percig fizikai agressziónak voltak kitéve, illetve annak szemtanúi voltak – ami érzelmi stresszt okozott.
A 11. napon a kísérleti állatok stressz-szintjét a plazma kortikoszteron mennyiségi meghatározásával, egy szénalapú táplálékteszttel és egy kapszaicin által kiváltott erős fájdalomteszttel is értékelték. A kutatók az egerek béláteresztő képességét, patológiáját, a székletürítés gyakoriságát és a széklet tartalmát is vizsgálták.
Megállapították, hogy az érzelmi stressznek kitett egereknél szignifikánsan megnövekedett a bélben a szén áthaladásának sebessége szemben a kontrollcsoport egereivel, melyek nem voltak kitéve stressznek. A fizikai stressznek kitett egereknél azonban a hatások nem voltak jelentősek. A székletürítés gyakorisága és a széklet víztartalma is megnövekedett az érzelmi stressznek kitett egereknél.
Ezek a hatások a stresszterhelés után 1 hónapig tartottak. Ezenkívül nem volt jelentős különbség a kóros állapot és a béláteresztőképesség tekintetében a kontrollcsoport és az érzelmi stressznek kitett egerek között, ami arra utal, hogy a stressz nem idézett elő szöveti szintű változásokat.
Saitoh professzor szerint: „Ezek az eredmények arra utalnak, hogy a szociális kudarc okozta közvetett krónikus stressz egerekben IBS-D-szerű tüneteket okoz, például krónikus bélrendszeri túlműködést és súlyos hasi fájdalmat, bélkárosodás nélkül.”
Érdekességként a kutatók megfigyelték, hogy a kísérleti állatok bélmozgásában bekövetkezett változások javultak, amikor egy keishikashakuyakuto nevű hagyományos japán készítményt adtak, amelyet az IBS kezelésére alkalmaznak.
Saitoh professzor hozzáfűzi: „Ami a bél-agy tengelyt illeti, azt gyanítjuk, hogy az inzuláris kéreg fontos szerepet játszik az érzelmileg stresszes egerek fenotípusának meghatározásában”. Az inzuláris kéreg a központi idegrendszer azon része, amely az emésztési funkciókat irányítja, és részt vesz a pszichológiai stresszel való megbirkózás folyamatában.
Összefoglalva, ez a vizsgálat először bizonyítja, hogy a szociális kudarc okozta közvetett krónikus stressz önmagában is képes IBS-D-szerű tüneteket okozni egerekben. A további kutatások talán a cSDS és a cVSDS paradigmákra támaszkodhatnak a kóros állapotok feltárásában és az IBS kezelésének megtervezésében.
Tokyo University of Science
