Az ultrafeldolgozott élelmiszerek fogyasztása összefüggésbe hozható az agy zsugorodásával és neurodegenerációval (az idegsejtek fokozatos leépülése és/vagy elhalása), ezáltal károsítva a kognitív funkciókat.
- Napjainkban az emberek naponta körülbelül 650 kilokalóriával többet fogyasztanak, mint az 1970-es években, ami egy hamburgerből, sült krumpliból és üdítőből álló gyorséttermi étkezésnek felel meg.
- A rossz táplálkozás és a mozgáshiány megemelkedett vércukorszinthez vezethet – még azoknál is, akik nem szenvednek 2-es típusú cukorbetegségben -, ami hozzájárul a neurodegeneratív folyamatokhoz.
- Ez az emelkedett vércukorszint magas éhomi glükózszinthez és végül 2-es típusú cukorbetegséghez vezethet; a megváltozott cukor-anyagcsere pedig neurodegenerációt eredményez, ami rontja a kognitív funkciókat.
- A helytelen táplálkozás már fiatal korban károsíthatja az idegsejteket és azok működését, ha pedig a károsodás már bekövetkezett, akkor e változásokat nehéz vagy egyenesen lehetetlen visszafordítani. Ezért érdemes mielőbb áttérni a teljes értékű, feldolgozatlan élelmiszerek fogyasztására.
A gyorséttermi ételek fogyasztása – az ultrafeldolgozott „hamis” ételek mintapéldája – tartósan károsíthatja az agy egészségét, olyannyira, hogy az Ausztrál Nemzeti Egyetem kutatói szerint mire elérjük az életközepet, már „visszafordíthatatlan” károkat okozhat pusztán a gyorséttermi ételek fogyasztása és a mozgásszegény életmód.(1)
A gyorséttermi ételek növelik a 2-es típusú cukorbetegség kockázatát
A kutatók egy vizsgálat áttekintése(2) során megállapították, hogy a mai emberek naponta körülbelül 650 kilokalóriával többet fogyasztanak, mint az 1970-es években – ez egy gyorséttermi hamburger, sült krumpli és üdítő kombónak felel meg.
Ez a férfiak esetében az ajánlott napi energiabevitelnek körülbelül egynegyedét, a nők esetében pedig valamivel kevesebb, mint egyharmadát teszi ki.(3) „Az emberek által naponta elfogyasztott többletenergia az oka annak, hogy sokan egészségtelenül táplálkoznak – összehasonlítva az 50 évvel ezelőtti állapotokkal.” – mondta Nicolas Cherbuin ANU professzor, a kutatás vezető szerzője egy sajtóközleményben, hozzátéve:(4)
„A másik nagy gond az, hogy az emberek rengeteg káros élelmiszert fogyasztanak, beleértve a gyorséttermi ételeket is. Ha ez nem változik, egyre több túlsúlyos és elhízott emberre számíthatunk, akik komoly betegségekkel fognak küzdeni.”
Az áttekintés(5) azt is vizsgálta, hogy a 2-es típusú cukorbetegséggel nem rendelkező személyek „még normális”, de enyhén emelkedett vércukorszintje miként járul hozzá a neurodegeneratív folyamatokhoz, valamint hogy a 2-es típusú cukorbetegség fő kockázati tényezői, köztük az elhízás, a fizikai inaktivitás és a helytelen táplálkozás hogyan módosítják ezeket a hatásokat. Gyakran az enyhén emelkedett vércukorszintből magas éhomi vércukorszint, majd végül 2-es típusú cukorbetegség alakul ki.
A károsodott glükóz-anyagcsere neurodegenerációhoz vezet, ami rontja a kognitív funkciókat. Ráadásul ezek a tényezők nem csak idős korban, hanem sokkal korábban kezdődnek, így az egészséges életmód követése már gyermekkortól kezdve védelmet nyújthat a későbbi kognitív hanyatlás ellen. A vizsgálat szerint:(6)
„Nem új az az elképzelés, hogy a 2-es típusú cukorbetegség összefügg a neurodegenerációval, a kognitív károsodással, a demenciával és a halálozással. Gyakran feltételezik azonban, hogy ezek az összefüggések elsősorban az idősebb korosztályban relevánsak, annak ellenére, hogy számos bizonyíték utal arra, hogy a szóban forgó kóros folyamatok már a felnőttkor közepén vagy azt megelőzően kezdődnek.
… Különös aggodalomra ad okot, hogy az a folyamat, amely a magasabb éhomi vércukorszinthez és végül a 2-es típusú cukorbetegséghez vezet, általában évtizedekkel korábban kezdődik, és már a kezdetektől fogva befolyásolja az agy egészségét és a kogníciót.”
Az ultrafeldolgozott élelmiszerek inzulinrezisztenciához vezetnek
Dr. Suzanne De La Monte, a Brown Egyetem munkatársa is végzett olyan kutatásokat, amelyek bizonyítják, hogy az elhízáshoz és a 2-es típusú cukorbetegséghez kapcsolódó szisztémás inzulinrezisztencia következtében kialakuló betegségek elősegítik a neurodegenerációt. A Panminerva Medica című folyóiratban a következőket írta:(7)
„Az inzulinrezisztencia-betegségek, köztük az Alzheimer-kór, az elhízás, a 2-es típusú cukorbetegség, a nem alkoholos zsírmáj (NASH) és a metabolikus szindróma széles körben elterjedtek a modern, technológiailag fejlett társadalmakban, ráadásul jelentős kiadásokkal járnak, mivel kezelésük az egészségügyi költségvetés nagy százalékát emésztik fel, rokkantsághoz vezetnek és korai halálozást okoznak.
Az Egyesült Államokban az ultrafeldolgozott élelmiszerek iránti csillapíthatatlan étvágy szó szerint lerombolja valamennyi korosztály egészségét. Az elmúlt évtized intenzív nemzetközi kutatásainak köszönhetően mára világossá vált, hogy az inzulinrezisztencia a test bármely szervét érintheti.
A kockázatok közé tartozik az energiahiány, a gyulladás és oxidatív stressz, valamint a sejtdegeneráció és -halál fokozott kockázata. A kényelmes nyugati életmódot kedvelő, tájékozatlan embereknek és a fogyasztói piac csábításának köszönhetően az inzulinrezisztenciával összefüggő betegségek világszerte rohamosan terjednek.”
A helytelen táplálkozás az agy zsugorodását okozhatja
A világ lakosságának több mint 39%-a túlsúlyos és 13%-a elhízott – háromszor annyian, mint 1975-ben.(8) De ez a szám még magasabb a fejlett országokban, például Európában és Amerikában, ahol az előfordulási arány 50-60%.(9) A bemutatott vizsgálat szerint „A helytelen étrend és a fizikai aktivitás hiánya a fő meghatározói az adipozitásnak (a túlsúlynak vagy elhízásnak).”(10) A kutatók megjegyezték:(11)
„A bemutatott bizonyítékok összessége … határozottan támasztja alá, hogy a tartósan emelkedett éhomi vércukorszint összefügg az agy zsugorodásával, több kognitív terület progresszív funkcióvesztésével, a demencia kialakulásával és végül a korai halállal.
Az is nyilvánvaló, hogy a 2-es típusú cukorbetegség fő kockázati tényezői nagymértékben hozzájárulnak ezekhez a hatásokhoz, és hogy a diagnosztizált 2-es típusú cukorbetegség jelenti a legnagyobb kockázatot az agy egészségére.”
Mind a cukorbetegség, mind a magasabb éhomi vércukorszint összefügg a kisebb agyi térfogattal.(12) A Radiology című szaklapban közzétett kutatás azt is megállapította, hogy az elhízás az agy szerkezetének megváltozásához vezethet, ami bizonyos régiók zsugorodását eredményezi.(13) A férfiak körében a magasabb teljes testzsírszázalék az agy szürkeállományának kisebb térfogatával mutatott kapcsolatot. Egészen pontosan az 5,5%-kal nagyobb teljes testzsírszázalék 3162 mm³-rel kevesebb szürkeállomány-térfogattal járt.
A szürkeállomány az agy külső rétege, amely olyan magas szintű agyi funkciókhoz kapcsolódik, mint a problémamegoldás, a kommunikáció, a memória, a személyiség, és ítélőképesség. A Sci News által ismertetett vizsgálatban(14) a férfiak körében az 5,5%-kal nagyobb teljes testzsírszint 27 mm³-rel kisebb globus pallidus térfogattal is összefüggésbe hozható volt, amely összefüggés a nőknél is megfigyelhető volt.
A nőknél a 6,6%-kal nagyobb teljes testzsírszázalék 11,2 mm³-rel kisebb globus pallidus térfogattal járt együtt. A Frontiers in Neuroanatomy szerint a globus pallidus egy olyan agyi régió, amely számos funkció támogatásában játszik szerepet, beleértve a motivációt, a felismerést és a cselekvést.(15) Az elhízást a fehérállomány mikrostruktúrájának változásaival is összefüggésbe hozták, ami szintén kapcsolatban áll a kognitív funkciókkal.(16)
Az angliai Loughborough Egyetem kutatói azt is kimutatták, hogy a hasi zsírtöbblet hatással lehet az agy egészségére, sőt az agy térfogatának aggasztó csökkenéséhez is vezethet.(17)
A vizsgálatba 9 652, átlagosan 55,4 ±7,5 éves személyt vontak be, akik megadták saját testtömegindexüket (BMI) és derék-csípő arányukat (WHR). (Úgy vélem, hogy a derék-csípő arány megbízhatóbb mutatója a jövőbeli betegségek kockázatának, mint a BMI, mivel a magasabb arány azt jelzi, hogy több zsigeri zsír van a szervezetben – amiről a BMI nem mond semmit.)
Amint azt a Science Alertben ismertették,(18) az egészséges tartományba eső BMI-vel és derék-csípő aránnyal rendelkező résztvevők átlagos szürkeállomány-térfogata 798 cm³ volt, viszont a magas BMI-vel és magas derék-csípő aránnyal rendelkezők körében 786 cm³-t mértek.
A reggeli cukorfogyasztás megnövekedett éhségérzetet okozhat
Ha hajlamos egy tál cukros gabonapehellyel, fánkkal vagy süteménnyel kezdeni a napot, akkor még inkább felkészülhet az egészségtelen táplálkozás okozta káros következményekre. A kutatások szerint ugyanis a reggeli nagy mennyiségű cukor fogyasztása éhesebbé teheti Önt ebéd és vacsora előtt, valamint arra ösztönözheti, hogy ezeken az étkezéseken többet egyen.(19)
Ráadásul azok, akik gyakrabban esznek nassolnivalókat, desszerteket, gyorséttermi ételeket és csokoládét, nagyobb valószínűséggel lesznek ételfüggők. Az ételfüggőség kockázata azoknál a vizsgálati résztvevőknél volt különösen magas, akik heti 5 vagy több alkalommal fogyasztottak gyorséttermi ételeket, hamburgert, sült krumplit vagy pizzát.(20)
A Health Promotion Perspectives kutatásai szerint az ultrafeldolgozott élelmiszerek fogyasztása hosszabb távon az agy egészségén túl sok más betegséggel is összefüggésbe hozható, többek között:(21)
• Túlsúly és hastáji zsírnövekedés
• Károsodott inzulin- és glükóz-homeosztázis
• Lipid- és lipoprotein rendellenességek
• Szisztémás gyulladás és oxidatív stressz kialakulása
• Megnövekedett kockázat a cukorbetegség, a metabolikus szindróma, valamint a szív- és érrendszeri betegségek kialakulására
A gyorséttermi ételek heti három vagy többszöri fogyasztása még a súlyos asztma, a kötőhártya-gyulladás és az ekcéma fokozott kockázatával is összefüggésbe hozható serdülőknél és gyermekeknél.(22)
Minél hamarabb kezd el egészségesen étkezni, annál jobb
Soha nem késő pozitív változásokat eszközölni az étrendben. Ennek ellenére minél hamarabb kezdi el az étrendjét a teljes értékű, feldolgozatlan élelmiszerekre alapozni, annál jobb. A kutatók még azt is megjegyezték, hogy a helytelen táplálkozás már fiatal korban károsíthatja az idegsejteket, ha pedig a károsodás már bekövetkezett, akkor e változásokat nehéz vagy egyenesen lehetetlen visszafordítani.
Cherbuin szerint: „Az okozott kár gyakorlatilag visszafordíthatatlan, amint az ember eléri élete derekát, ezért mindenkit arra buzdítunk, hogy minél korábban – lehetőleg már gyermekkorban, de mindenképpen a korai felnőttkorban – táplálkozzon egészségesen és mozogjon rendszeresen.”(23)
Sok ember, akinek demenciája van és a kognitív diszfunkció egyéb jeleit mutatja, beleértve az agy zsugorodását is, egész életében növelte a kockázatát azáltal, hogy túl sok egészségtelen ételt fogyasztott és nem mozgott eleget. Az emberek egyik legjobb esélye arra, hogy a későbbi években elkerüljék a megelőzhető agyi problémákat, ha már fiatal koruktól kezdve egészségesen táplálkoznak és rendszeresen mozognak.”
Milyen típusú étrend a legjobb az agy számára?
Ahogy a feldolgozott gyorsételek károsíthatják az agyműködést, úgy a tápanyagdús, teljes értékű élelmiszerek megvédhetik azt. Még a mentális egészség szempontjából is a jó minőségű étrend kedvezőbb eredményekkel jár, míg a feldolgozott élelmiszerek fokozott fogyasztása növeli a szorongás és a depresszió kockázatát.(24)
Bár a feldolgozott élelmiszerek és a hozzáadott cukrok elhagyása alapvető fontosságú, az agy egészségének védelme érdekében érdemes egy lépéssel továbbmenni, és paleo, vagy ketogén étrendet követni.
Kiderült, hogy azok a kognitív zavarokkal küzdő emberek, akik javítottak az étrendjükön és hetente háromszor sportoltak, már hat hónap elteltével javulást értek el az agyműködésükben.(26) Tehát függetlenül attól, hogy eddig mit evett, itt az ideje, hogy elkezdjen egészségesebben táplálkozni és mozogni – az agya meg fogja hálálni!
Dr. Joseph Mercola
