A kávé számos bioaktív vegyületet tartalmaz, amelyek befolyásolják az anyagcserét mind közvetlenül; a vastagbél összehúzódását és a bélmozgást elősegítve, mind pedig közvetve; a neurohormonális szabályozáson keresztül.
10-ből 7 amerikai hetente fogyaszt kávét, 62% pedig naponta.(1) A feljegyzések szerint a leggyakoribb ok, amiért az emberek kávét isznak, az íz és a koffeintartalom – az energia növelése és az „ébredés”.(2, 3) Van azonban a kávéfogyasztásnak egy másik, gyakran ki nem mondott hatása is, amelyet sokan előnyösnek tartanak; a kávé elősegíti a bélmozgást.
A Gut című folyóiratban közzétett tanulmányban az önkéntesek 29%-a mondta azt, hogy a kávé „serkenti a bélmozgást”, és a kutatók bebizonyították, hogy a fekete, cukrozatlan (koffeines vagy koffeinmentes) kávé egyértelmű hatással van a bélműködésre.(4) A vastagbél aktivitása nemcsak gyorsan – négy percen belül – megnő egy csésze kávé után, hanem legalább 30 percig fennmarad.(5)
A Gut-tanulmányt 1990-ben publikálták, és a kávé anyagcserére gyakorolt hatásával kapcsolatos részletek azóta sem kaptak nagy figyelmet, mert orvosilag aligha volt indokolt.(6) Más szóval, köztudott, hogy a kávé elősegíti a bélmozgást, de az eddigi kutatások azt mutatják, hogy a hatásoknak valódi fiziológiai háttere van.
A kávé összehúzódásra készteti a vastagbelet
1998-ban az Iowai Egyetem orvosi karának kutatói azt vizsgálták, hogy a kávé stimuláló hatással lehet-e a vastagbélre(7). Hat szenzoros szonda segítségével 12 egészséges ember vastagbelét vizsgálták, követve a vastagbél motoros aktivitását, miközben az alanyok kolumbiai feketekávét, koffeinmentes kávét fogyasztottak, vizet ittak, vagy pedig ettek.
A vízzel összehasonlítva mind a koffeines, mind a koffeinmentes kávé nagyobb mértékű összehúzódást eredményezett a vastagbélben, de a koffeines kávé végzett az élen. Fogyasztása a vastagbél stimulációjára hasonló hatást gyakorolt, mint az evés, de a víziváshoz képest 60%-kal, a koffeinmentes kávé fogyasztásához képest pedig 23%-kal nagyobb aktivitást eredményezett.
A kávé metabolikus hatásaihoz hozzájárulhatnak a melanoidinok nevű jótékony vegyületek is, amelyek a kávé feldolgozása során keletkeznek, és a pörkölt kávé barna színét adják. A melanoidinok a kávé antioxidáns hatásában is jelentős szerepet játszanak, ugyanakkor élelmi rostként is funkcionálnak.
Becslések szerint a felnőttek ajánlott napi élelmi rost bevitelének akár 20%-át is kitehetik, ami jelentősen hozzájárul a vastagbél egészségének megőrzéséhez.(8)
A CNN-nek nyilatkozva Dr. Kyle Staller, a Massachusetts General Hospital Gastrointestinalis Motilitás Laboratóriumának igazgatója a kávé vastagbélre gyakorolt hatását „gasztrokolikus reflexként” ismertette, arra utalva, hogy amikor a kávé eléri a gyomornyálkahártyát; „vagy neurológiai vagy hormonális választ vált ki, amely a vastagbél összehúzódását okozza”.(9)
A kávé neurohormonális reakciót válthat ki
A pörkölt kávé több ezer bioaktív vegyületet tartalmaz(10), amelyek közül néhány valószínűleg neurohormonális válaszokon keresztül befolyásolja az anyagcserét, ami azt jelenti, hogy neurális és hormonális mechanizmusokat egyaránt érint. Olyan molekulák, mint az exorfinok, – amelyek a kávéban található opioidszerű vegyületek -, a motilin, vagy a gasztrin nevű hormon is szerepet játszhatnak e folyamatban.(11)
A gasztrin serkenti a gyomorsav termelődését, ami az emésztést segíti, valamint fokozhatja a vastagbél aktivitását.(12) Egy 10 felnőtt bevonásával végzett vizsgálatban, amelyben egy csésze hagyományos kávét fogyasztottak, a gasztrin szintje gyorsan – 10 perccel a fogyasztást követően – jelentősen megemelkedett. Még a koffeinmentes kávé fogyasztása is a gasztrinszint emelkedéséhez vezetett.(13)
„Sem a kávéoldat kalcium-, illetve aminosavtartalma nem magyarázza ezt a tulajdonságot, amelyet valamilyen más, eddig azonosítatlan összetevőnek tulajdoníthatunk” – jegyezték meg a kutatók, kiemelve, hogy a kávé gasztrin-felszabadító tulajdonsága mögött álló mechanizmusok ismeretlenek.
Ami a kávé egyéb hatásait illeti a gyomor-bélrendszerre, kimutatták, hogy már napi három csésze kávé fogyasztása is megváltoztatja a bélflórát. A potenciálisan patogén E. coli, valamint a Clostridium és a Bacteroides alacsonyabb mennyiségéről számoltak be kávéfogyasztás esetén, míg a jótékony hatású Lactobacillus és Bifidobacterium (bélbaktériumok) mennyisége növekedett.(14)
A kávéban lévő koffein stimulálja a barna zsírt
A kávéban lévő koffein jótékony anyagcsere-hatásokat okozhat, beleértve a barna zsírral kapcsolatosakat is. Ez egy olyan zsírszövet, amely képes hőt termelni és glükózt, valamint zsírokat égetni egy mitokondriális reakció révén, amelyet a mitokondriális uncoupling protein 1 (UCP1) közvetít.(15)
A sejtkultúrák koffeinnel való kezelése bizonyítottan növeli az UCP1 expresszióját, és amikor a kutatók összehasonlították a 30 perccel azután készített hőkamerás felvételeket, hogy egészséges önkéntesek koffeines kávét ittak, a barna zsír megnövekedett hőmérsékletét tapasztalták.(16) Azáltal, hogy elősegíti az anyagcserét és fokozza a barna zsír működését, a kávé hozzájárulhat a fogyáshoz is.(17)
Ennek ellenére nem csak a kávéban lévő koffein befolyásolja az anyagcserét; valószínűleg több tényező is szerepet játszik. A Journal of Internal Medicine című folyóiratban közzétett tanulmányban(18) a tudósok például felfedezték, hogy a kávé az eddig ismertnél jóval több, az anyagcserében részt vevő anyagot változtat meg a szervezetben. Evés vagy ivás után a szervezet metabolitokat, azaz vegyi anyagokat termel. Az érintett metabolitok nagyobb száma részben megmagyarázza a kávé szervezetre gyakorolt számos hatását.
A tanulmány megállapította, hogy 115 metabolit szintje változott meg a kávéfogyasztás hatására, amelyek közül 82-ről ismert, hogy 33 biológiai folyamatot befolyásolnak. Három új kapcsolatot is felfedeztek a kávéval, köztük a szteroid-anyagcserére, a zsírsav-anyagcserére és az endokannabinoid rendszerre gyakorolt hatásokat.
Az eredeti Gut-tanulmányra hivatkozva, amely szerint a kávé elősegíti a vastagbél mozgásának aktivitását, a spanyol kutatók azt is kiemelték, hogy a kávéban a koffeinen kívül más vegyületek is felelősek egyes anyagcsere-hatásokért.(19)
A kávé egészségügyi előnyei bizonyítottak
Egyre nagyobb az egyetértés abban, hogy a kávé – bio, édesítés nélküli formában – számos egészségjavító tulajdonsággal rendelkezik. 2019-ben az Institute for Scientific Information on Coffee (ISIC) közzétett egy jelentést, amelyet Dr. Elizabeth Rothenberg írt, és amely a kávét olyan potenciális étrendi befolyásoló tényezőként azonosította, amely csökkentheti a neurodegeneratív betegségek kialakulásának kockázatát, vagy enyhíthet bizonyos tüneteket.(20)
A kutatók megállapították, hogy a koffein és a kávéfogyasztás védőhatást gyakorolhat az idegrendszerre.(21) Több tanulmány kimutatta, hogy a kávéfogyasztás csökkenti az Alzheimer-kór kockázatát(22) és a kognitív hanyatlás általános mértékét.(23) Vannak arra utaló jelek is, hogy a kávéban lévő koffein növelheti az inzulinérzékenységet is.(24)
Továbbá a kávéfogyasztást összefüggésbe hozták a számos betegségből eredő halálozás csökkenésével, beleértve a szívbetegségeket, a neurológiai betegségeket, a 2-es típusú cukorbetegséget és számos rákos megbetegedést, beleértve a méhnyálkahártya- és májrákot is.(25)
A kávéval kapcsolatos 112 metaanalízis áttekintése során megállapították, hogy ez a népszerű ital összefüggésbe hozható a vastagbél-, az endometrium- és a prosztatarák, a szív- és érrendszeri betegségek, valamint a Parkinson-kór kialakulásának alacsonyabb kockázatával. A kutatók megjegyezték: „Tekintettel a vizsgált állapotok sokféleségére, valamint az eredmények szilárdságára, e megállapítások azt jelzik, hogy a kávé az egészséges étrend része lehet.”(26)
A barcelonai Európai Kardiológiai Társaság kongresszusán bemutatott 10 éves vizsgálat még azt is kimutatta, hogy azoknál az embereknél, akik napi négy csésze kávét ittak, 64%-kal alacsonyabb a bármilyen okból bekövetkező halálozás kockázata.(27) Talán nem meglepő, hogy a kávé ilyen egészségmegőrző potenciállal rendelkezik, tekintve, hogy a pörkölt kávéban található bioaktív vegyületek közül sok antioxidáns, gyulladáscsökkentő, antifibrotikus és antiproliferatív (daganatellenes) hatással rendelkezik.
Mítosz, hogy a kávé dehidratál. Még a mérsékelt napi kávéfogyasztás sem vezet dehidratációhoz, és a rendszeresen kávézó férfiak ugyanolyan hidratáltak maradtak kávézással, mint a víz fogyasztásával.(28) Ez nem jelenti azt, hogy nincs szükség tiszta vízre – a szervezet számára még mindig ez a legalapvetőbb folyadékpótlás.
Melyik kávéfajta a leghatékonyabb?
Tekintettel arra, hogy a kávé serkenti az anyagcserét és a vastagbélműködést, vajon érdemes egy csésze után nyúlni, ha úgy érzi, székrekedése van? Könnyen lehet, hogy segíthet, de a székrekedéshez vezető alapvető tényezőkkel, például a táplálkozással is foglalkoznia kell. A székrekedés megelőzése érdekében ügyeljen arra, hogy minden nap elegendő vizet igyon, és növelje a rostbevitelt 1000 elfogyasztott kalóriára vetítve 25-50 grammra.
Más szóval, ha nem kávézik, nem kell kényszerítve éreznie magát, hogy elkezdje, hiszen számos más élelmiszert is fogyaszthat az anyagcsere egészségének fenntartása és javítása érdekében. Például van négy olyan élelmiszer, amelyről kimutatták, hogy jótékony hatással van a krónikus székrekedésre: az erjesztett zöldségek, az articsóka, a kivi és a kefír.
Ha azonban szívesen fogyaszt kávét, jó okunk van arra, hogy naponta elkortyoljunk egy – vagy több – csészével, bár van néhány fenntartás, amit figyelembe kell vennünk. Mindig bio és árnyékban termesztett kávét fogyasszon, mivel az egyéb eredetű kávét erős növényvédő szerekkel permetezhetik. A kávé árnyékkedvelő növény, de a termelők gyakran kiirtják az erdőket, hogy megkönnyítsék a termesztést és a betakarítást.
Ez számos természetes kártevőkkel táplálkozó állat, például madarak és gyíkok élőhelyét teszi tönkre, miközben a kártevők elszaporodnak, ezzel további növényvédőszer-használatot eredményezve.
Emellett igyuk a kávét feketén, kihagyva a hozzáadott cukrot és a tejet vagy tejszínt, mivel a kávé antioxidáns hatása jelentősen csökkenhet a tej hozzáadásával.(29) Ha valamit hozzá akarunk adni a kávéhoz, próbáljuk ki a kókuszolajat, vagy a közepes láncú triglicerid (MCT) olajat, amely segíthet a zsírégetésben és javíthatja a mitokondriumok működését. Ezenkívül érdemes egész kávébabot választani, és azt házilag őrölni, hogy az italunk biztosan friss legyen.
Dr. Joseph Mercola
Hivatkozások:
