A gyermekkori érzelmi bántalmazás és elhanyagolás maradandó változásokat eredményezhet a fejlődő agyban. Az agy szerkezetében bekövetkező változások olyan jelentősek, hogy felnőttkorban pszichológiai és érzelmi problémákat, például pszichológiai zavarokat és kábítószerrel való visszaélést okozhatnak.

Az amerikaiak mintegy 14%-a számolt be arról, hogy gyermekkorában érzelmi bántalmazást vagy elhanyagolást tapasztalt.(1) Ezek lehetnek:

• A gyermek sértegetése, szidalmazása, vagy megalázása

• A gyermek fizikai bántalmazásával való fenyegetés

• A gyermek terrorizálása vagy más módon való félelemkeltés

Az érzelmi elhanyagolás a gyermek érzelmi szükségleteinek figyelmen kívül hagyása. Példák erre:

• Nem hisznek a gyermekben

• Nincsenek szoros családi kötelékek

• A gyermek nem érzi magát különlegesnek, vagy fontosnak

• Nem nyújtanak érzelmi támogatást, vagy egyáltalán nem gondoskodnak a gyermekükről

• Nem akarják, hogy a gyermekük sikeres legyen

Hogyan változtatja meg az agy szerkezetét a bántalmazás?

Ahogy a gyermekek nőnek, agyuk gyors fejlődési szakaszokon megy keresztül. A negatív élmények megzavarhatják ezeket a fejlődési periódusokat, ami később az agyban változásokhoz vezethet.

A kutatások alátámasztják ezt az elméletet, és azt mutatják, hogy a gyermekkori bántalmazás időzítése és időtartama jelentősen meghatározhatja annak későbbi hatását az érintett gyermekekre. A gyermekkor korai szakaszában, a hosszabb ideig tartó bántalmazás például különösen negatív következményekhez vezethet.(2)

Dr. Martin Teicher és munkatársai a McLean Kórházban, a Harvard Medical Schoolban és a Northeastern University-n tanulmányozták a bántalmazás és az agy szerkezete közötti kapcsolatot. Ehhez mágneses rezonancia képalkotó (MRI) technológiát használtak, hogy kimutassák az agyszerkezet mért változásait azoknál a fiatal felnőtteknél, akik gyermekkori bántalmazást vagy elhanyagolást éltek át.(3)

Kilenc agyi régióban találtak egyértelmű különbségeket azok között, akik gyermekkori traumát éltek át. A legjelentősebb változások az érzelmek és impulzusok összehangolását, valamint az önismereti gondolkodást segítő agyi régiókban következtek be. A tanulmány eredményei azt mutatják, hogy a gyermekkori bántalmazáson vagy elhanyagoláson átesett személyek esetében valóban megnövekedett a mentális egészségügyi problémák későbbi kialakulásának kockázata.

A gyermekkori bántalmazás bizonyítottan növeli a szorongásos zavarok, a bipoláris zavar, a súlyos depresszió, a személyiségzavarok, a poszttraumás stressz zavar (PTSD) és a pszichózis kockázatát is.(3) Emellett az impulzuskontrollal és a döntéshozatallal kapcsolatos agyi változások következtében a kábítószerrel való visszaélés nagyobb kockázata is fennállhat.

Az agy szerkezetére gyakorolt hatások

A gyermekkori bántalmazásnak és elhanyagolásnak számos negatív hatása lehet az agy fejlődésére. Ezek közül néhány:(4)

• A kéregtest (corpus callosum) méretének csökkenése. Ez a rostköteg köti össze a két agyféltekét, és felelős a féltekék közötti információcseréért

• A hippokampusz méretének csökkenése, amely fontos a tanulás és a memória szempontjából

• A hipotalamusz-hipofízis-mellékvese (HPA) tengely különböző szintjeinek működési zavara, amely részt vesz a stresszválaszban

• A viselkedést, az érzelmi egyensúlyt és az érzékelést befolyásoló prefrontális kéreg kisebb térfogata

• Túlműködés az amigdalában, amely az érzelmek feldolgozásáért és a potenciálisan stresszes vagy veszélyes helyzetekre adott reakciók szabályozásáért felelős

• A kisagy csökkent térfogata, amely hatással lehet a motoros készségekre és a koordinációra

Hatások a viselkedésre, az érzelmekre és a szociális funkciókra

Mivel a gyermekkori bántalmazás, elhanyagolás és trauma megváltoztatja az agy szerkezetét és kémiai működését, a bántalmazás hatással lehet a gyermekek viselkedésére, érzelemszabályozására és szociális funkcióira is. Ezek a lehetséges hatások a következők:

• Folyamatosan készenlétben vannak, képtelenek megnyugodni, függetlenül a helyzettől

• Gyakori vagy folyamatos félelemérzet

• Kihívást jelentenek a társas helyzetek

• Tanulási nehézségek

• Nem érik el időben a megfelelő fejlődési szakaszokat

• Mentális betegségek, pszichés zavarok

• A pozitív visszajelzések feldolgozásának gyengébb képessége

Ezek a hatások felnőttkorban is problémákat okozhatnak, ha nem foglalkoznak velük. Azok a felnőttek, akik gyermekkorukban bántalmazást éltek át, problémákkal küzdhetnek az interperszonális kapcsolataikban, vagy akár teljesen el is kerülhetik azokat.(1)

Ez a megállapítás összefügghet a kötődéselmélettel, vagyis azzal a gondolattal, hogy a gondozó személyekkel való korai kapcsolataink befolyásolják, hogyan viszonyulunk az emberekhez későbbi életünk során. Az érzelmi bántalmazás és elhanyagolás a gyermek és a gondozó közötti biztonságos kötődés hiányához vezethet, ami a gyermek számára szorongást okoz, és hatással van arra, ahogyan önmagát és másokat megítéli.

Azok a felnőttek, akik gyermekkorukban érzelmi bántalmazáson vagy elhanyagoláson mentek keresztül, szintén tapasztalhatják a következőket:(1)

• Érzelmi diszreguláció

• Reménytelenség érzése

• Alacsony önbecsülés

• Automatikus negatív gondolatok

• Stresszorokkal való megküzdési problémák

Az, hogy a gyermekkori bántalmazás vagy elhanyagolás hogyan hat a gyermekek későbbi életére, számos tényezőtől függ:

• Milyen gyakran történt a bántalmazás

• A gyermek életkora a bántalmazás idején

• Ki volt a bántalmazó

• Volt-e a gyermeknek megbízható, szerető felnőtt az életében, vagy sem

• Mennyi ideig tartott a bántalmazás

• Volt-e bármilyen beavatkozás a bántalmazás során

• A bántalmazás fajtája és súlyossága

• Egyéb egyéni tényezők

Kezelés

A kezelés segítségével megszüntethetők a gyermekkori érzelmi bántalmazás és elhanyagolás hatásai. A kezelés ezekben az esetekben nagyon egyéni, mivel a bántalmazás sokféle formát ölthet, és az egyes személyek reakciói eltérőek lehetnek, azonban hatékony terápiás módszerek lehetnek:

Expozíciós terápia: Az expozíciós terápia során olyan dolgokkal néz szembe, amelyek jellemzően félelmet váltanak ki, ugyanakkor lassan megtanulja, hogyan maradhat nyugodt. Ez a kezelési módszer javíthatja az agy több régiója közötti idegi kapcsolatokat.

Kognitív viselkedésterápia (CBT): A kognitív viselkedésterápia a beszélgetéses terápia (pszichoterápia) egyik gyakori típusa. Segítségével új megküzdési készségeket sajátíthat el, átstrukturálhatja a negatív vagy káros gondolatokat, és felülkerekedhet a traumán.

A kognitív viselkedésterápia nagyon hasznos eszköz lehet – akár önmagában, akár más terápiákkal kombinálva – a mentális zavarok, például a depresszió, a poszttraumás stressz zavar (PTSD) vagy az evészavar kezelésében. A kognitív viselkedésterápia azonban nem csak a mentális betegségben szenvedők számára előnyös. Mindenki számára hatékony eszköz lehet ahhoz, hogy megtanulja, hogyan kezelje eredményesen a stresszes élethelyzeteket.

Ezt a fajta terápiát a problémák széles körének kezelésére használják. Általában ez a pszichoterápia kedvelt típusa, mivel gyorsan segíthet az egyes kihívások felismerésében és kezelésében. Rendszerint kevesebb ülést igényel, mint más típusú terápiák, és strukturált módon történik.

A kognitív viselkedésterápia hasznos eszköz az érzelmi kihívások kezelésében. Segíthet a következőkben:

• A mentális betegségek kezelése

• A mentális betegségek visszaesésének megelőzése

• A mentális betegségek kezelése, amikor a gyógyszerek nem jelentenek megoldást

• A stresszes élethelyzetekkel való megküzdés technikáinak elsajátítása

• Az érzelemkezelés lehetőségeinek megismerése

• A párkapcsolati konfliktusok megoldása és a kommunikáció jobb módszereinek elsajátítása

• A gyász vagy veszteség feldolgozása

• A bántalmazással, vagy erőszakkal kapcsolatos érzelmi traumák leküzdése

• Egészségügyi betegséggel való megbirkózás

• Krónikus fizikai tünetek kezelése

A CBT segítségével javulhatnak a következő mentális zavarok:

• Depresszió

• Szorongásos zavarok

• Fóbiák

• PTSD

• Alvászavarok

• Evészavarok

• Kényszerbetegség (OCD)

• Kábítószer-használati zavarok

• Bipoláris zavarok

• Skizofrénia

• Nemi zavarok

Hivatkozások:

1. Taillieu TL, Brownridge DA, Sareen J, Afifi TO. Childhood emotional maltreatment and mental disorders: Results from a nationally representative adult sample from the United States. Child Abuse Negl. 2016;59:1-12. doi:10.1016/j.chiabu.2016.07.005

2. Lippard ETC, Nemeroff CB. The devastating clinical consequences of child abuse and neglect: Increased disease vulnerability and poor treatment response in mood disorders. AJP. 2020;177(1):20-36. doi:10.1176/appi.ajp.2019.19010020

3. Teicher MH, Anderson CM, et al. Childhood maltreatment: Altered network centrality of cingulate, precuneus, temporal pole and insula. Biol Psychiatry. 2014;76(4):297-305. doi:10.1016/j.biopsych.2013.09.016

4. Department of Health and Human Services. Understanding the effects of maltreatment on brain development. In: Child Welfare Information Gateway. Washington, DC; 2015.

5. Kirlic N, Cohen ZP, Singh MK. Is there an ace up our sleeve? A review of interventions and strategies for addressing behavioral and neurobiological effects of adverse childhood experiences in youth. Adv Res Sci. 2020;1(1):5-28. doi:10.1007/s42844-020-00001-x

6. Centers for Disease Control and Prevention (CDC). Preventing child abuse & neglect. Reviewed March 15, 2021.

7. Stanford Medicine. Signs & symptoms of abuse/neglect.