A környezetszennyezésnek számos különböző formája van. Míg a levegő- és vízszennyezés egészségügyi hatásait az elmúlt évtizedekben részletesen tanulmányozták, a kutatók csak most kezdtek el foglalkozni a zaj- és fényszennyezés emberre és környezetre gyakorolt egészségügyi hatásaival. Az American College of Cardiology éves tudományos ülésén 2022-ben bemutatott tanulmány olyan adatokat tárt fel, amelyek szerint a zajszennyezés 20-ból 1 szívinfarktusért felelős.(1)
A zajszennyezés tulajdonképpen az a környezeti zaj, amely potenciális egészségügyi hatással lehet az alvásra, a hallásra és a stressz-szintre. A környezeti zajszennyezés forrásai közé tartozhatnak az építkezések, járművek, repülőgépek, a pályaudvarok forgalma és az ipari zajok, például a generátorok, vagy a kompresszorok.
Egy 2017-ben közzétett áttekintés(2) megállapította, hogy a zajszennyezés jelentős probléma a városi területeken. Az ipari növekedés, a közlekedés, a népességnövekedés és az urbanizáció mind hozzájárulnak ennek kialakulásához, amely közvetlenül és halmozottan hat az egészségre. A tanulmány a zajszennyezés káros egészségügyi hatásait a krónikus stressz negatív hatásaihoz hasonlítja.(3)
A zajszennyezés növeli a szívroham kockázatát
A Rutgers Robert Wood Johnson Medical School(4) tudósai felvetették a kérdést, hogy a forgalmas utak, vonatok, vagy repülési útvonalak közelében fekvő városi területeken élő embereknél nagyobb-e a szívroham kockázata – melyek nem vezethetők vissza a személyes egészségügyi problémákra vagy a légszennyezésre.
A kutatók közel 16 000 olyan beteg adatait gyűjtötték össze, akik 2018-ban szívroham miatt kerültek kórházba New Jerseyben. A páciensek lakcímét használták az otthoni napi zajszint kiszámításához. A csoportot kettéválasztották a magas, átlagosan 65 decibel, vagy annál magasabb közlekedési zajszintű területen élőkre és azokra, akik alacsony, átlagosan 50 decibel, vagy annál alacsonyabb zajszintnek kitett területen éltek.
A decibel az a mértékegység, amely leírja, hogy egy hang milyen erős. Hogy ezt perspektívába helyezzük(5), a lélegzetvétel 10 decibel, ami alig hallható, míg egy 25 méterre felszálló repülőgép 150 decibel, ami akár a dobhártyát is átszakíthatja.
A 65 decibel és az afeletti hangok(6) a normál beszédtől és nevetéstől indulnak, majd egyre hangosabbak lesznek, és elérik a porszívókat, hajszárítókat, mosogatógépeket és mosógépeket, amelyek hangereje 78 decibel. Az 50 decibel és az alacsonyabb zajszintek egy csendes irodában kezdődnek, és intenzitásuk egészen a hűtőszekrény zümmögéséig, vagy a suttogásig csökken, ami 30 decibel.
Az adatok elemzésekor a kutatók megállapították, hogy azoknál az embereknél, akik olyan helyen éltek, ahol rendszeresen 65 decibelnek, vagy annál hangosabb zajnak voltak kitéve, 72%-kal nagyobb volt a szívinfarktus kialakulásának esélye, mint azoknál, ahol a zajszint 50 decibel, vagy annál alacsonyabb volt.(7)
Az adatokat összesítve a 100 000 lakosra jutó szívinfarktusok száma a magasabb zajszintű területeken 3336 volt ( 3,3%), míg a csendesebb területeken 1938 szívinfarktus jutott 100 000 lakosra (1,9%). Az elemzés azt mutatta, hogy a nagy zajszintnek való kitettség a forgalmas városokban tapasztalt összes szívroham körülbelül 5%-ával hozható összefüggésbe.
Ezek az adatok alátámasztják a korábbi tanulmányokat, amelyek hasonló eredményre vezettek. Egy 2016-os tanulmány(8) 5223 embert vont be, és megállapította, hogy azoknál, akiknek a hallása a hangos zajok miatt károsodott, nagyobb volt a szívproblémák kockázata. 2018-ban megjelent egy értekezés(9), ami összefüggést mutatott ki a közlekedési zaj és a szívroham, a magas vérnyomás, a stroke, valamint a szívelégtelenség magasabb kockázata között.
Egy másik tanulmány(10) kimutatta, hogy a megnövekedett zajszintnek kitett személyeknél magasabb volt az amygdala aktivitása, és a gyulladás szintje az erekben. A kutatók ezután elemezték a vizsgálatban részt vevőket, akiknek szívinfarktusuk, stroke-juk, mellkasi fájdalmuk vagy elzáródott artériáik voltak, és megállapították, hogy azoknál, akik hangos zajnak voltak kitéve, gyakoribb volt a szívprobléma.
Abel Moreyra, a Rutgers kardiológiai részlegének professzora így kommentálta a bemutatott tanulmányt(11):
„Amikor az emberek a környezetszennyezésről beszélnek, általában a levegőben, vagy a vízben lévő részecskékre gondolnak. De a szennyezésnek vannak más formái is, és a zajszennyezés is ezek közé tartozik. Kardiológusként sok hagyományos kockázati tényezőre szoktunk gondolni, mint például a dohányzás, a magas vérnyomás, vagy a cukorbetegség. Ez a tanulmány és más vizsgálatok is azt mutatják, hogy talán ideje lenne számításba venni a légszennyezést és a zajszennyezést, mint a szív- és érrendszeri betegségek további kockázati tényezőiről.”
A szív- és érrendszeri kockázat is emelkedik a légszennyezettség szintjével
A légszennyezés alattomos probléma, amely nem ismeri a határokat, és akár több ezer kilométerre is eljuthat. Több mint 40 kutató 130 ország adatait elemző közös tanulmánya szerint a légszennyezés „a betegségek és az idő előtti halálozás vezető környezeti oka”(12).
A finom részecskék 2,5 mikron vagy annál kisebb méretűek. Összehasonlításképpen: a mikron a milliméter ezredrésze, a PM2,5 részecskék pedig körülbelül 30-szor kisebbek, mint egy emberi hajszál vastagsága.(13) Az ilyen méretű részecskék áthatolhatnak a tüdőszöveten, és bejuthatnak a véráramba, ami krónikus gyulladást, illetve különféle megbetegedéseket idézhetnek elő.
A PM2.5 a szervezetbe jutva bármely szervrendszerben lerakódhat, és vizsgálatok összefüggésbe hozták olyan gyulladásos folyamatokkal, amelyek szív- és érrendszeri betegségekhez(14), elhízáshoz(15), krónikus obstruktív tüdőbetegséghez(16) és rákhoz vezethetnek.(17)
Jeff Schussler, a Baylor Scott & White Health munkatársa szerint „Amerikában az emberek fele szív- és érrendszeri betegségben fog meghalni. Ez magában foglalja a szívinfarktust és a stroke-ot is”.(18) A Royal College of Physicians jelentése szerint(19):
„Számos bizonyíték van arra, hogy a légszennyezésnek való rövid és hosszú távú kitettség hozzájárul a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásához és a már meglévő panaszok romlásához felnőttek esetében.”
Egy tanulmány, amely a környezeti légszennyezést vizsgálta Európában, felfedezte, hogy a probléma sokkal súlyosabb, mint azt korábban gondolták.(20) A felmérések szerint a légszennyezésnek való kitettség miatt bekövetkező korai halálesetek száma majdnem kétszerese volt a korábbi becsléseknek.(21) A kutatók számításai szerint a légszennyezés 790 000 halálesetet okozott, amelynek közel 80%-a szív- és érrendszeri megbetegedésekből adódott.(22)
A zajterhelés pszichológiai hatásai
Agyunk még alvás közben is folyamatosan figyeli a környezetünkben lévő veszélyt jelentő hangokat.(24) A zajszennyezésnek való folyamatos kitettség stresszhez, szorongáshoz és idegességhez vezethet, ami hatással lehet a mentális egészségre.
A zaj befolyásolja az alvás mélységét és minőségét(25), és megváltoztatja a gyors szemmozgásos alvás (REM) időtartamát(26), ami hatással van a hangulatra és a koncentrációs képességre. Az Egyesült Államok Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Hivatala (OSHA)(27) szerint a hangos zaj pszichológiai stresszt is okozhat, csökkentheti a teljesítményt és zavarhatja a koncentrációt.
Egy tanulmány(28) 6 európai ország 7 repülőterének közelében élő 4861 ember szorongásoldó gyógyszereinek számát elemezte. Megállapították, hogy a repülőterek közelében élő embereknél nagyobb a szorongásoldó (anxiolitikus) gyógyszerek használatának kockázata, ha repülőgép-zajnak vannak kitéve.(29) Egy másik 2018-as tanulmány(30) hasonló eredményt talált, miután feldolgozta a kérdőíveket kitöltő 7 321 válaszadó adatait.
A magasabb zajszint összefüggésbe hozható volt a szorongásoldó gyógyszerek használatával. A zajra érzékeny egyéneknél megnövekedett a pszichotróp gyógyszerek használata is.
A gyermekek egészségére gyakorolt hatásaik
A szakértők feltételezik, hogy a zajszennyezés hatással van a felnőttek és a gyermekek kognitív funkcióira.(31) Egy áttekintés megállapította, hogy a levegő- és zajszennyezésnek való kitettség külön-külön összefügg a kognitív funkciókkal, a memóriával, a depresszióval, a szorongással, valamint a tanulási eredményekkel.
Az állandó zajszennyezésnek kitett városi környezetben való élet károsíthatja a gyermekek fejlődését, és egy életre kihathat az általános egészségi állapotukra. 2011-ben az Egészségügyi Világszervezet közzétett egy tanulmányt, amelyben 10 év nyugat-európai adatait elemezte a közlekedési járművek és más városi zajforrások által okozott zajszennyezésről. Az Acoustica Projects a tanulmányról a következőket írja(32):
Megállapították, hogy legalább egymillió egészséges életév veszik el évente csak Európában a zajszennyezés miatt (és ez a szám nem tartalmazza az ipari munkahelyek zaját).
A szerzők a közlekedési zajt a második legsúlyosabb környezeti veszélynek minősítették a közegészségre (az első a légszennyezés). Azt is megjegyezték, hogy miközben a környezetszennyezés más formái csökkennek, a zajszennyezés növekszik”.
Mivel a gyermekek a kognitív és fizikai fejlődés folyamatában vannak, a zajszennyezés olyan környezeti stresszor, amely visszafordíthatatlan negatív következményeket okozhat. A környezeti zajnak kitett gyermekekkel végzett vizsgálatok sorozatosan kimutatták a kognitív teljesítményre gyakorolt negatív hatásokat(33), amelyek közül sok a szövegértést és a memóriát érinti.(34, 35, 36)
A londoni Heathrow repülőtér környéki levegő- és zajszennyezésnek kitett gyermekek körében végzett, folyamatban lévő vizsgálat adatainak(37) elemzése azt mutatta, hogy a repülőgépek zajának való kitettség szignifikánsan összefüggésbe hozható a hiányos felismerési memóriával, még azután is, hogy az adatokat a légszennyezésnek való fokozott kitettséggel korrigálták. A gyerekeknél a szövegértés és az információ-visszaidézés is fejletlen volt.
2022-ben a kutatók frissített szisztematikus áttekintést és metaanalízist(38) végeztek a zajszennyezés kognitív képességekre gyakorolt hatásáról. Megállapították, hogy a csendes osztálytermekben tanított gyermekek magasabb pontszámokat értek el, mint a zajosabb osztálytermekben oktatott társaik. A környezeti zaj az olvasási és nyelvi képességekre is hatással volt.
A halláskárosodás növeli a demencia kockázatát
Egy áttekintés szintén megbízható adatokat talált a középkorú és idősebb felnőttek kognitív károsodása és a környezeti zajszennyezés közötti összefüggésre.(39) Érdekes módon a kognitív károsodás akkor is kimutatható, ha a zajszintet csökkentik.
A halláskárosodás frusztráló, mivel társadalmi elszigetelődéshez, depresszióhoz és demenciához vezet. Egyes esetekben a halláskárosodás a hangos zajoknak való krónikus kitettségéhez kapcsolódik. A CDC (Amerikai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ)(40) szerint a kiváló, vagy jó hallásúnak tartott felnőttek közül 4-ből 1-nél halláscsökkenés figyelhető meg. A zaj okozta halláskárosodás előfordulási gyakorisága a fiatal felnőtteknél 20%, az 50-59 évesek közül pedig 25%.
A hangos zajnak való kitettség növeli a halláskárosodás és a fülzúgás kockázatát. Ez a fülben jelentkező zaj vagy csengés érzése, amely krónikus lehet, és a becslések szerint az Egyesült Államokban az emberek 25,3%-át érinti.(41) A fülzúgást más tényezők is kiválthatják, mint például a dohányzás, a fejsérülések és egyes gyógyszerek.(42)
Sajnos a 70 év feletti halláskárosultak kevesebb mint 30%-a visel hallókészüléket.(43) Az Exeteri Egyetem és a londoni King’s College által gyűjtött adatok kimutatták, hogy a hatékony hallókészülék viselése csökkentheti a demencia kialakulásának kockázatát.(44)
Létfontosságú, hogy óvjuk hallásunkat! A szív- és érrendszeri betegségek és a hallásvesztés költségei jelentős anyagi terhet rónak a családokra és a közösségekre.
A hallásának védelmét már azzal elkezdheti, ha csökkenti a mindennapi hangos zajoknak, például a zenének és a hangos munkahelyi környezetnek való kitettséget. A helytelen táplálkozás is befolyásolhatja a hallást, csakúgy, mint bizonyos gyógyszerek. Fontolja meg a fülvédő viselését, amikor hangos berendezéseket használ otthon, például fűnyírót vagy lombfúvót!
Dr. Joseph Mercola
Hivatkozások:
