Egyesek szerint a covid-19 világjárványnak vége – de ez szinte biztos, hogy nem így van. Éppen ellenkezőleg, a megbetegedések száma világszerte ismét gyorsan emelkedik. A legaggasztóbb a helyzet Kínában, ahol sok idős ember még mindig nem rendelkezik semmiféle immunvédelemmel. Miért emelkedik tehát ismét a megbetegedések száma, mennyire lesz súlyos a helyzet, és mi következhet ezután?
A 2021. novemberében terjedő omikron változat okozta a világjárvány eddigi legnagyobb hullámát.
A jelentett covid-19-es esetek száma idén január vége felé tetőzött, és majdnem olyan gyorsan csökkent, mint amilyen gyorsan emelkedett. Most azonban ismét meredeken emelkedni kezdtek, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint március 13-ig 8 százalékkal nőttek.
Mivel sok országban kevesebb tesztet végeznek, mint az omikronhullám csúcsán, a tényleges növekedés ennél is nagyobb lehet – mondta Tedros Adhanom Ghebreyesus, a WHO főigazgatója egy március 16-i tájékoztató során. A halálozások száma világszerte még mindig csökken, de várhatóan ismét emelkedni fog; a halálozások általában körülbelül három héttel követik a megbetegedések számát.
Nem mindenhol ugyanaz a helyzet. Néhány országban – ahol korábban komoly omikronhullámok tomboltak -, a bejelentett esetek száma még mindig csökken. Ide tartozik Dél-Afrika is, az első ország, ahonnan az omikronhullám kiindult.
A Dél-Afrikában elvégzett tesztelések száma meredeken visszaesett, körülbelül napi 70 000-ről (december eleje) 20 000-re csökkent március elejére. A pozitív tesztek aránya azonban 37 százalékról 7 százalékra esett vissza ebben az időszakban, ami azt jelzi, hogy az esetek száma valóban csökken.
Afrika, Európa és Ázsia más részein a bejelentett esetek ismét emelkedni kezdtek. Néhány országban, ahol nagy omikronhullámok voltak, köztük az Egyesült Királyságban, Németországban és Franciaországban, már azelőtt nőttek a megbetegedések, hogy az előző hullám lecsengett volna.
Az esetszámok megoszlása a vírusvariánsok szerint azt mutatja, hogy míg az omikron kezdeti hullámát főként az egyik BA.1 nevű alváltozat okozta, a BA.2 alváltozat a vírus újbóli megjelenésének forrása. Az omikron kifejezés nem egy konkrét variánsra, hanem az egy időben megjelent, rokon változatok egész családjára utal.
A BA.2 a kezdetektől fogva jelen van, és még gyorsabban terjed, mint a BA.1. „Ez a SARS- CoV-2 vírus eddigi legfertőzőképesebb változata” – mondta Maria Van Kerkhove a WHO-nál a március 16-i tájékoztatón. Egy dániai tanulmány megállapította, hogy az emberek a BA.1-es fertőzés után kevesebb mint két hónappal a BA.2-vel is megfertőződhetnek, de ez ritka, és nem biztos, hogy az egymást átfedő hullámok lényeges eleme.
A BA.2 nem az egyetlen tényező. „Minden intézkedést feloldottunk, így az újraindulás nem túl meglepő” – mondja Aris Katzourakis az Oxfordi Egyetemről, utalva az angliai helyzetre. „A maszkok kötelező viselésének feloldásával, a fizikai távolságtartás és a tömeges rendezvények korlátozásának eltörlésével a vírus lehetőséget kap a terjedésre” – mondta Van Kerkhove.
Néhány európai országgal ellentétben Dél-Afrikában fenntartották az intézkedéseket, például a maszkok viselését a közterületeken, ami segíthet az ottani BA.2 hullám visszaszorításában. A BA.2 vált a domináns változattá, de nem okozott annyi megbetegedést, hogy az összes esetszámot növelje.
Katzourakis szerint azonban nem lehetünk biztosak abban, hogy az intézkedések fenntartása az oka annak, hogy Dél-Afrikában kisebb a BA.2 hullám. Az ország más tekintetben is különbözik az európai országoktól, mondja – például a legtöbb ember ott nem oltással, hanem a fertőzés következtében szerzett védettséget.
Az emberek talán azért is kevésbé elővigyázatosak, mert tévesen úgy vélik, hogy a világjárványnak vége, az omikron pedig enyhe lefolyású – mondta Van Kerkhove. Az omikron ugyanis kisebb valószínűséggel okoz súlyos betegséget a fertőzötteknél, mint a delta változat. Mivel azonban fertőzőképesebb, az omikron hullámban többen haltak meg az Egyesült Államokban, mint a delta hullámban – 2021. decembere óta több mint 150 000 haláleset történt az Egyesült Államokban.
Mennyire lesz súlyos a helyzet?
Az omikron második hullámának súlyossága a halálesetek és kórházi kezelések tekintetében elsősorban az oltottsági aránytól függ. Ausztrália például kétszer annyi megbetegedést jelentett az omikronhullám során, mint az Egyesült Államok, de a halálozási arány feleakkora volt, annak ellenére, hogy az emberek nem rendelkeztek korábbi fertőzésből származó immunitással. Ausztráliában az emberek mintegy 82 százaléka kapott teljes körű védőoltást, míg az USA-ban ez az arány 65 százalék.
A hongkongi helyzet jól mutatja, milyen rosszra fordulhatnak a dolgok, ha a BA.2-es változat elkezd terjedni egy olyan népességben, amelynek immunvédelme igen csekély. Mivel Hongkongban korábban hatékony volt a vírusmentes politika, az ott élők az omikronhullám előtt nem rendelkeztek védettséggel a fertőzéssel szemben, és a 80 év felettieknek csak 30 százaléka volt teljeskörűen beoltva.
Amikor az omikron februárban széles körben terjedni kezdett, sok idős ember súlyosan megbetegedett, ami túlterhelte a kórházakat, és a halálozás az egekbe szökött.
A kérdés most az, hogy bekövetkezhet-e valami hasonló Kínában, ahol az idősebbek körében szintén alacsony az átoltottsági arány, és az ország a világjárvány kezdete óta a legnagyobb járványkitörés megfékezésével küzd Wuhanban. Március eleje óta több tízmillió ember van karanténban.
„Ha nem sikerül továbbra is visszaszorítani a járványt, akkor nagyon-nagy bajban vannak” – mondja Katzourakis. „Ez humanitárius katasztrófa lenne.” Míg Kína lakosságának közel 90 százaléka be van oltva, a 80 év felettieknek csak 51 százaléka kapott két oltást, és ennek a csoportnak csak 20 százaléka kapott emlékeztető oltást – közölték pekingi egészségügyi tisztviselők egy március 18-i sajtótájékoztatón.
„A hongkongi járvány különösen mély tanulság számunkra, egy példa arra, hogy ha az idősek oltottsága alacsony, akkor a súlyos megbetegedések és a halálesetek aránya magas lesz” – mondta Wang Hesheng a kínai Nemzeti Egészségügyi Bizottságtól.
Ráadásul Kína helyben gyártott vakcinákkal oltja az embereket, amelyek kevésbé hatékonyak a fertőzések megelőzésében, mint a sok más országban használt mRNS vakcinák. Úgy tűnik azonban, hogy ezek közül legalább az egyik – a kínai Sinovac cég által gyártott CoronaVac vakcina – még mindig meglehetősen magas védelmet nyújt a súlyos betegségekkel szemben.
Ha Kína mielőbb beoltja az idősek nagy részét, akkor még ha nem is sikerül visszaszorítani a járványt, elkerülheti a hongkongi eset megismétlődését – mondja Ben Cowling, a Hongkongi Egyetem munkatársa, aki tanulmányozta az ott használt CoronaVac és BioNTech/Pfizer vakcinák hatékonyságát.
Megállapította, hogy a 60 év feletti embereknél egyik vakcina sem nyújtott védelmet az omikron fertőzéssel szemben, de a CoronaVac két adagja 65 százalékban hatékony a súlyos betegséggel szemben, ami az emlékeztetővel 96 százalékra emelkedik. A Pfizer esetében ez 86 százalék, illetve 97 százalék.
Az biztos, hogy a koronavírusos megbetegedések legújabb hulláma ugyanúgy vissza fog szorulni, mint a korábbiak. Azonban még ha nem is fejlődnének ki újabb variánsok, az immunitás csökkenésével az omikron számos jövőbeli hullámot eredményezhet.
De minden bizonnyal lesznek új változatok. A kutatók ugyanis nemrégiben találtak egy olyan rekombináns koronavírust, amely mind az omikron, mind a delta vonal genetikai anyagát tartalmazza, ami úgy keletkezett, hogy valaki egyszerre mindkettővel megfertőződött. Ez az „XD” rekombináns várhatóan nem jelent komolyabb problémát, mert az immunrendszer számára olyan, mint az omikron, de a rekombináció további problémás változatokat hozhat létre.
Katzourakis szerint nincs garancia arra, hogy a jövőbeli változatok kevésbé lesznek veszélyesek. Véletlen egybeesés volt, hogy az omikron kisebb valószínűséggel okozott súlyos betegséget a fertőzötteknél – mondja.
„A következő omikron talán rövidebb idő alatt érkezik meg, mint a jelenlegi” – mondja Katzourakis. ” Reméljük, hogy ez az idő elég hosszú lesz ahhoz, hogy a vakcinák és a gyógymódok terén fel tudjunk pörögni”.
„Ez az optimista forgatókönyv” – mondja. „A pesszimista az, hogy most azt hisszük, mindennek vége, feladjuk a vakcinák fejlesztését és alkalmazását, és egy év múlva jön egy olyan változat, amellyel szemben teljesen felkészületlenek leszünk”.
Michael Le Page
Megjelent:
