Az öregedés a szürkeállomány, vagyis az agy azon részeinek a csökkenésével jár, ahol az idegsejtek feldolgozzák az információkat. Az új agyi képalkotó eljárások azt mutatják, hogy a Covid-19 felgyorsítja ezt a folyamatot az agy egyes részein, csökkentve a szürkeállomány méretét – ezzel befolyásolva a mentális folyamatokat.
Bár még nem világos, hogy a károsodás tartósnak bizonyul-e, az eredmények további vizsgálatokkal együtt végül segíthetnek a tudósoknak jobban megérteni az agy természetes öregedését, a demenciát okozó károsodásokat, és azt, hogy ezek a károsodások milyen mértékben előzhetők meg vagy fordíthatók vissza.
A legfontosabb megállapítások között szerepelnek:
• A Covid-19-ben megbetegedett embereknek kisebb volt a szürkeállománya, mint azoknak, akik nem fertőződtek meg. A sorvadás a kisagyban, a kognitív funkciókhoz kapcsolódó agyterületeken volt a legszembetűnőbb.
• A Covid-19-fertőzöttek a felépülésük után rosszabbul teljesítettek az összetett feladatokat tartalmazó kognitív teszteken is, mint azok, akik nem kapták el a betegséget.
• Az eredmények még a viszonylag enyhe Covid-19-tüneteket mutató emberek esetében is kimutathatóak voltak.
• A károsodás olyan területeket is érintett, amelyek kapcsolatban állnak az Alzheimer-kórral, a demencia leggyakoribb formájával.
• Minél idősebb volt az illető, annál nagyobb volt a károsodás.
Tartós marad a károsodás?
A Nature című folyóiratban ezen a héten részletezett tanulmányában 785 olyan 51 és 81 év közötti brit lakos vett részt, akik már részt vettek egy folyamatban lévő kutatási projektben, így agyukról még a Covid-19 előtt készítettek képet, ami lehetővé tette az összehasonlítást a koronavírust elkapó és a koronavírust el nem kapó részük között.
Korábbi kutatások már kimutatták, hogy a Covid-19 károsíthatja az agyat, de ezek többsége súlyos eseteknél történt. Ebben az új vizsgálatban a Covid-19-es betegek többségének enyhe tünetei voltak. Az agyukat átlagosan 4,5 hónappal a gyógyulás után vizsgálták meg. A szürkeállomány elvesztése 0,2% és 2% között volt, szemben azokkal, akik nem kaptak Covid-19-et.
A további vizsgálatokból kiderülhet, hogy a károsodás tartós vagy visszafordítható.
„Mindezek a negatív hatások az idősebb korban még jelentősebbek voltak” – mondja Gwenaëlle Douaud, PhD, az Oxfordi Egyetem idegtudományi docense és a kutatás vezető szerzője. „A jövőbeli agyi képalkotó vizsgálatok egyik kulcskérdése, hogy kiderüljön, ez az agyszöveti károsodás hosszabb távon megszűnik-e.”
Hasonlóság az Alzheimer-kórral
Mivel a tanulmány kimutatta, hogy az agy mely részei érintettek, a kutatás hozzájárulhat annak jobb megértéséhez, hogy a természetes öregedés hogyan hat az agyra – mondja Jessica Bernard, PhD neurológus, a Texas A&M University docense, aki nem vett részt a tanulmányban.
A vizsgálatban talált károsodott agyi területek a szaglásban részt vevő agyi struktúrához kapcsolódnak. Ez azért érdekes, mert a Covid-19 miatt sok ember elveszíti a szaglásérzékét, gyakran átmenetileg, néha hosszabb időre – hogy pontosan mennyi időre, azt még tanulmányozni kell.
„A szaglás az Alzheimer-kutatás szempontjából is fontos, mivel egyes adatok szerint a betegség kockázatának kitett személyeknél csökkent a szaglásérzékelés” – írja Bernard a The Conversation című lapban. A szaglásvizsgálatok ugyanis segíthetnek megjósolni, hogy egy személynél fennáll-e az Alzheimer-kór kockázata, még mielőtt a betegség egyéb jelei jelentkeznének.
Az Alzheimer-kór nem tekinthető az öregedés normális és elkerülhetetlen következményének. Egy tucat olyan megváltoztatható kockázati tényezőt azonosítottak, mint a rossz táplálkozás vagy a nem megfelelő alvás és a fizikai aktivitás hiánya.
Bernard az új tanulmányt saját laboratóriumának azon kutatásaihoz viszonyítja, amelyek azt vizsgálják, hogy a természetes agyi öregedés hogyan befolyásolja a gondolkodást és a fizikai mozgást a középkorú embereknél:
„Ahogy az emberek öregszenek, az agy másképp működik és másképp dolgozza fel az információkat. Emellett megfigyeltük, hogy idővel megváltozik az emberek testének mozgása és az, hogy az emberek hogyan tanulnak új motoros készségeket. Több évtizedes munka bizonyította, hogy az idősebb felnőttek nehezebben dolgozzák fel és kezelik az információkat, de jellemzően megőrzik a tényekkel és a szókinccsel kapcsolatos tudásukat. A motoros készségek tekintetében tudjuk, hogy az idősebb felnőttek még mindig tanulnak, de lassabban, mint a fiatal felnőttek.”
Bár még nem világos, hogy a Covid-19 által okozott károk hogyan kapcsolódhatnak az agy öregedésének más típusaihoz, Bernard szerint a további kutatások, amelyek azt vizsgálják, hogy az agy felépül-e a betegség okozta károkból, és ha igen, hogyan, feltárhatják a hiányzó ismereteket.
Robert Roy Britt
