Dohányzás
A WHO jelentése alapján világszerte az alkoholfogyasztás a második, a dohányzás pedig az ötödik helyen áll a kockázati tényezők által okozott halálesetek számát tekintve. A WHO nemrégiben arról számolt be, hogy a cigaretta évente több mint 8 millió ember halálát okozza. De ez még nem minden. Ebből a 8 millió halálesetből 1,2 millió a nemdohányzók passzív dohányzásának a következménye. Ezért még azok számára is fontosak a következő információk, akik nem dohányoznak.
Kezdjük a dohányzással. Mit okoz az agyban?
A cigarettával olyan anyagok jutnak a szervezetbe, mint a szén-monoxid, az arzén, a kátrány, a nikotin és más, káros anyagok. Amint a füstöt belélegezzük, a nikotin gyorsan a tüdőbe kerül. Innen a véráramba jut, és 10 másodpercen belül eléri az agyat.
Az agyat neuronoknak nevezett sejtek alkotják. Amikor a nikotin eléri a neuronokat, azok receptoraihoz kötődik, amelyek aktiválják az agy egyik jutalmazási útvonalát – a mezolimbikus dopamin útvonalat -, amely a kellemes érzések kiváltásában játszik szerepet.
Mi történik ezután?
A dopamin nevű vegyület felszabadul, majd eljut az agy különböző területeire. Az érzelmekkel, az egyensúlyérzékkel, az élvezetekkel és a memóriával kapcsolatos agykérgi területekre gyakorolt hatásának köszönhetően a dohányosok kellemesen, nyugodtan és kielégítve érzik magukat.
De vajon miért válik valaki a dohányzás rabjává?
Folyamatos dohányzás esetén a nikotin tulajdonképpen eltéríti a jutalmazási útvonalat, átvéve a dopamin és más neurotranszmitterek szerepét. Emellett a nikotinreceptorok száma is lényegesen megnő.
Tehát a nikotinszükséglet csillapítása érdekében a dohányosok rendszeresen késztetést éreznek arra, hogy újra rágyújtsanak egy cigarettára.
Ha pedig a dohányzó nem biztosítja az agy számára a megfelelő mennyiségű nikotint, amellyel ingerelhetné a nikotinreceptorok sokaságát, akkor rendkívül rosszul fogja érezni magát. Ingerlékeny, szorongó, depressziós lesz, és még számos különféle elvonási tünetekkel fog küzdeni.
Ha viszont hosszú távon folyamatosan nikotinnal látja el az agyát, olyan hosszú távú következményekkel kell számolnia, mint az agy zsugorodása, a rák, a szívbetegségek kialakulása, légzési problémák és más veszélyes egészségkárosodások.
Alkoholfogyasztás
Most térjünk át az alkoholfogyasztásra. Az alkohol központi idegrendszeri gátló hatású, amely csökkenti az agyi aktivitást.
De mi van az alkoholban, ami ezt teszi?
Az alkoholos italok etanolt tartalmaznak. A túlzott etanolbevitel pedig az agy számos területét (is) károsítja. Valójában az történik, hogy az etanol az agysejtek receptoraihoz kötődik, és bizonyos neurotranszmittereket szabadít fel.
A neurológia szerint az etanol hatása ezekre a neurotranszmitterekre az agyban való elhelyezkedésétől függően változik.
A prefrontális kéregben az etanol lelassítja a viselkedésszabályozó központot, így az alkoholfogyasztó könnyen ellazul, miközben egyre inkább csökkenti a tudatosságot. Az agy azon részében, amelyben a légzés, az éberség és a testhőmérséklet szabályozása történik, az etanol csökkenti a testhőmérsékletet, fokozza a légzést és szintén tudatosság csökkentő hatású. Az amygdalában vagy a „jutalmazó központ” néven ismert nucleus accumbensben az etanol hatására kellemes érzések keletkeznek. Ezért érzik magukat az italozók olyan jól az alkoholfogyasztás után.
A nyelvért, az érzékelésért, a gondolatokért és a tudatosságért felelős agykéregben az etanol visszafogja annak természetes működését. Ha tehát több alkoholt szándékozik fogyasztani, nehezebben fog tudni tisztán beszélni és gondolkodni.
A hipotalamuszban és az agyalapi mirigyben az etanol fokozza a nemi vágyat, ugyanakkor csökkenti a nemi életre való képességet.
Végül a kisagyban, a mozgásért és az egyensúlyért felelős területen az alkoholfogyasztók elveszítik az egyensúlyukat, ami a tántorgó mozgásukban mutatkozik meg. A látás romlása is bekövetkezhet, és amennyiben az alkoholfogyasztó vezet, ez akár balesetből bekövetkező halálhoz is vezethet.
Jemima Chukwu
